Legyen tánc! / Que haja dança!

Pesti Passz – jegyzetek az Európa-bajnokságról.

A magyar tánc világhírű. Persze ezt magyarként én csak úgy gondolom, vagyis talán remélem, de azért mégis: ha meghallják Brahms nevét, világszerte biztosan sokaknak eszébe jut a dallam és talán még a két szócska is, nevezetesen a magyar és a táncok. De gondolhatunk Cristiano Ronaldóra is, aki 2016-ban azzal vált Magyarországon különösen népszerűvé, hogy eljárt egy igazi magyar táncot: a franciaországi Európa-bajnokság magyar-portugál meccsén, miután Gera és Dzsudzsák is betalált a kapuba, egyszerűen elszakadt nála a cérna, és mint egy kisgyerek, toporzékolni kezdett. Ebből született egy mém, ahogy a világ egyik legjobb és legismertebb focistája magyar csárdást jár dühében.

Nem kívánhatok mára sem mást. Szeretném hinni, hogy a magyar válogatott képes lesz olyan teljesítményre, amivel újra táncra kényszeríti Ronaldót és csapatát: könnyű belátni, hogy nekünk, magyaroknak már ez is valami, sőt sokkal több, mint amit általában a magyar futballtól remélni szoktunk, remélni mertünk.

Ráadásul most itthon vagyunk, Magyarországon, és akár még az is lehet, hogy Ronaldo már ellesett néhány magyaros lépést, és híres kitartásához és elhivatottságához hűen nem éri be ennyivel, és tovább fejleszti magyar tánctudását, csapattársaival együtt. Ehhez azonban kelleni fog a magyarok 12. játékosa is, a közönség: ez meg is lesz, hiszen az idei Eb-n Budapest az egyetlen olyan helyszín, ahol a stadion megtelik.

De valójában mindegy, kit táncol, csak legyen tánc. Mert anélkül a hozzáállás nélkül, ami például a portugál zseniből is táncoslábú gyermeket csinált, nem jutunk egyről a kettőre. És ehhez Portugália igazán nemes ellenfél: hiszen szeretik a játékot, játsszák a játékot és élik a játékot. Enélkül a düh mit sem ér. És ebben talán még Ronaldo is egyetértene.

Minden portugált szeretettel üdvözlünk Magyarországon! Ha az éjjel ma nem ér véget, akkor tudunk egy-két jó helyet, ahol reggelig táncolhatunk! De azért: hajrá magyarok!

*

A dança húngara é de fama mundial. Claro, eu acho isso como húngaro, ou pelo menos espero, mas mesmo assim: ao ouvir o nome de Brahms, muitos certamente lembrar-se-ão da melodia e talvez até das duas palavras, a saber, danças e húngaras. Mas também podemos pensar em Cristiano Ronaldo, que se tornou especialmente popular na Hungria em 2016 por apresentar uma verdadeira dança húngara: na partida entre a Hungria e Portugal do Campeonato Europeu na França, depois de Gera e Dzsudzsák terem marcado, ele simplesmente perdeu a cabeça e igual a um menininho, teve um ataque histérico. Isso deu origem a um meme, que apresenta como um dos melhores e mais conhecidos jogadores de futebol do mundo está a dançar um csárdás húngaro pelo furioso que está.

Não posso desejar mais nem para hoje. Gostaria de acreditar que a seleção húngara será capaz de atuar com uma força que obrigará Ronaldo e a sua seleção a dançar novamente: é fácil perceber que mesmo isso já é algo para nós, húngaros, ou muito mais do que normalmente esperamos, ousamos esperar do futebol húngaro.

Ainda por cima, agora estamos em casa, na Hungria, e pode até ser que Ronaldo já tenha aprendido alguns passos húngaros e, fiel à sua famosa perseverança e vocação, não se contente com tanto, e aperfeiçoe ainda mais as suas habilidades de dança húngara juntamente com os seus companheiros de equipa. No entanto, isso requer também o empenho do 12º jogador dos húngaros, do público: isso acontecerá, já que Budapeste é o único local onde o estádio será lotado no Campeonato Europeu deste ano.

Mas não importa quem dança, o importante é que haja dança. Porque sem a atitude que transforma mesmo o génio português numa criança a dançar, não temos hipótese. E por essa razão, Portugal é um adversário realmente nobre: eles amam o jogo, jogam o jogo e vivem o jogo. Sem ela, a raiva não vale nada. E talvez até Ronaldo concordasse com isso.

Damos as boas-vindas a todos os portugueses na Hungria! Se a noite não acabar hoje, conhecemos um ou dois bons lugares onde é possível dançar até de manhã! Mas mesmo assim: força húngaros!

(Köszönjük a fordítást Kónya Gáspárnak!)