Ma van a dohányzásellenes világnap

A dohányzás káros következményeire és aggasztó irányára figyelmeztet a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tüdőrák elleni küzdelem összetett folyamat, amelynek fontos eleme a kockázati tényezők csökkentése, a dohányzás visszaszorítása.

Pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek – áll a szakmai szervezet közleményében. A 17-18 százalékos, javuló túlélési aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Ez az eredmény a betegség korai felismerésével, a megfelelő terápia alkalmazásával ugyanakkor meghaladhatná a 60 százalékot, jelentősen csökkentve az évi 6000-re tehető tüdődaganatos halálozást.

Aggasztó tendenciák

A férfiak körében csökkent, a nőknél viszont nőtt a rendszeresen dohányzók aránya az elmúlt években. Magyarországon 2014 és 2019 között 22,3 százalékról 23,9 százalékra nőtt a dohányzó nők aránya a lakosságon belül, míg a férfiaké 2009 óta 36,08 százalékról 30 százalékra csökkent.

Ez az aggasztó tendencia az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek számában is egyértelműen kimutatható – írja a szakmai szervezet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új megbetegedést jegyeztek föl, miközben a férfiaknál ennél kisebb, 15 százalék körüli volt a növekedés üteme ebben az időszakban.

A tüdőrák rendkívül agresszíven pusztít, a daganatos betegségek körében ez a vezető halálok, itthon száz emberből kevesebb, mint húszan élnek még legalább öt évig az első diagnózis után. A tapasztalatok szerint a szűrőprogramok kiterjesztésével és a modern kezelésekkel kiugró mértékben javulnak a betegek esélyei a hosszabb, teljesebb életre. A legeredményesebb megoldás azonban még mindig a dohányzás abbahagyása – hívja fel a figyelmet a szakmai grémium.

Hét év mínusz

Bogos Krisztina, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója (MTT OSZ) vezetője, tüdőgyógyász-onkológus szerint a dohányosok átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók. Ebben a hevített termékek használata sem jelent megoldást, mert azok is károsak a tüdőre, szív- és érrendszerre, és nem bizonyított, hogy ne lennének rákkeltőek – emelte ki.

A szakember felidézte, hogy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elindított, időközben további kilenc centrumra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi alacsony dózisú CT-szűrés segítségével a betegség korai felismerését, ami komoly eredmény.

A program sikeres folytatása kiemelt jelentőségű napjainkban azért is, mert a koronavírus-járvány sokakat visszatartott a vizsgálattól, aminek következményeként havi szinten akár 30 százalékkal is csökkenhetett az újonnan regisztrált tüdőrákos betegek száma. Félő, hogy sok esetben emiatt megcsúszik a pontos diagnózis felállítása, ami késlelteti a kezelés megkezdését, rontva a betegek esélyei – hívta fel a figyelmet az onkológus.

Habár a tüdőrák okozta kihívásra egyre több válaszunk van, muszáj kihangsúlyozni, hogy a tüdődaganat és a tüdőt érintő egyéb megbetegedések elkerülésének leghatékonyabb módja a dohányzásról való leszokás. A KSH adatai szerint a leszokottak aránya szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 10 évben. Minden dohányzó számára fontos üzenet kell legyen, hogy minél előbb kezdi el a leszokást, annál több az esélye az egészséges életre.

Applikáció segíti a leszokást

Napjainkban az egészségtelen táplálkozás után a dohányzás járul hozzá a legtöbb halálozáshoz Európában és Magyarországon is. Egy magyar dohányos évente átlagosan 2816 szál cigarettát szív el. Magyarországon a dohányzás felelős a halálozások 21 százalékáért, évente mintegy 25 500 ember hal meg a dohányzással összefüggő szövődmények miatt.

Szinte minden dohányzó tisztában van azzal, milyen káros az egészségére, mégsem tudja vagy akarja feladni szenvedélyét. A közvélemény-kutatások szerint olyan emberek is dohányoznak, akik egyébként próbálnak egészségesen élni, figyelnek a táplálkozásukra, rendszeresen mozognak, a Korányi intézet kampánya elsősorban őket szeretné elérni.

A magyar dohányosok 92 százaléka naponta rágyújt, többségük 18 éves kora előtt rászokott a cigarettára, negyedük maximum 10 szál, több mint felük 10-20 szál, egyötödük pedig 20 szálnál is több cigarettát szív el naponta. Ezzel nemcsak egészségüknek ártanak, hanem pénztárcájuknak is: a rendszeres dohányzók havi több tízezer forintot költenek dohánytermékekre.

A dohányzók harmada szeretné abbahagyni a dohányzást, tisztában van azzal, hogy szenvedélye káros az egészségre, ezért többen próbálkoznak a leszokással. A dohányzás következtében több mint 7000 mérgező és legalább 70 ismert rákkeltő vegyület jut a szervezetbe, amely szinte minden szervrendszerben károsodást idézhetnek elő. A dohányfüst a dohányzó környezetére is káros. Gyermekekben és serdülőkben akadályozza a tüdő egészséges fejlődését, amelynek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a korai COPD (a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó betegség) kialakulásának kockázata.

A kezdeményezéssel és a leszokással kapcsolatos további információ a www.eljtisztatudovel.hu weboldalon található. A honlapról letölthető a Korányi intézet „Gond Egy szál se!” alkalmazása is, amely segít elhatározni, megtervezni és megkönnyíteni a leszokás folyamatát, továbbá hozzájárul a szükséges motiváció és önbizalom fenntartásához.

MTI / PH