Magyarországon tíz nőből hármat érint a menstruációs szegénység

Sok fiatal lány havonta pár napot azért nem megy iskolába, mert nem futja betétre.

A betét vagy a tampon megvásárlása nemcsak a hajléktalan nőknek, de a nagyon szegény körülmények között élő nagycsaládosoknak és az egyedülálló szülőknek is nehézséget okozhat. Sok fiatal lány havonta pár napot azért nem megy iskolába, mert nem futja betétre.

Világszerte 1,2 milliárd nő nem tud megfelelő termékeket használni menstruáció idején. Bár magyar adatok nincsenek, becslések szerint a magyar nők harminc százalékát érintheti a menstruációs szegénység. Nagy-Britanniában néhány éve közzétették, hogy minden tizedik lány érintett, és csaknem 138 ezer kamaszlány hiányzott már iskolából, mert nem volt pénze betétre. A szigetországban azonnal reagáltak a jelenségre: civil szervezetek elérték, hogy Skóciában és Angliában ingyen juthassanak hozzá intim higiéniás termékekhez a középiskolák és felsőoktatási intézmények diákjai. Más országokban is megpróbálták minimalizálni a menstruációs szegénységet: Kanadában, Írországban és Kenyában eltörölték vagy csökkentették a női higiéniás termékek áfáját. Az Egyesült Államokban egyre több állam kötelezi az iskolákat arra, hogy a vécépapír mellett ingyenes betétekkel is ellássák a diákokat, a szövetségi börtönökben 2018 óta nem kell fizetni ezekért a termékekért.

Ehhez képest Magyarországon rendkívül magas a higiéniai termékek adója. Bár csökkentett az áfája a gyógyszerek mellett a házi sertésnek, a tojásnak és a tejnek, a női higiéniai termékekre, amelyeket hónapról hónapra milliók használnak még mindig 27 százalékos adó vonatkozik.

Megteltek a neszeszerek

A máig tabunak számító téma akkor került a fókuszba világszerte, amikor két éve a Period. End of Sentence című indiai film nyerte el a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat. Ugyanebben az évben Klopfstein-László Bálint Ciklus című alig egy perces kisfilmje Párizsban a Mobil Film fesztivál Európa Nagydíjat nyerte el.

Rá egy évvel indult el Magyarországon a civilek által szervezett #nemluxustáska című kezdeményezés. Az akcióhoz bárki csatlakozhatott, aki megtöltött egy neszeszert betéttel, tamponnal és más alapvető higiéniai termékekkel. A gyűjtést a közösségi médiában hirdették meg, eredeti célja a hajléktalan nők ellátása lett volna. Az előre eltervezett mennyiség két óra alatt összegyűlt, olyan intézményeket kellett gyorsan találniuk, ahol fogadták – és fel is tudták használni – az adományokat. Végül a Máltai Szeretetszolgálat állt az akció mellé. A kezdeményezés annyira sikeressé vált, hogy országszerte tízezer rászoruló nőnek sikerült szétosztani az adományokat. A #nemluxustáska akció tavaly a pandémia miatt elmaradt, idén azonban ismét lehet segíteni.

Veszélyes pótlékok

Magyarországon elkeserítőbb a helyzet, mint gondolnánk. Sok fiatal lány erős görcsökre hivatkozva hiányzik az iskolából, holott valójában a családnak nincs pénze a megfelelő higiéniai termékekre. Azokat megpróbálják mással – például zsebkendővel, zoknival vagy bevásárlóközpontból szerzett vécépapírral – helyettesíteni. A nem megfelelő termékek melegágyát jelenthetik az intim fertőzéseknek, ráadásul a hajléktalan nők számára folyóvíz sem áll mindig rendelkezésre a tisztálkodáshoz. Az elhanyagolt intim higiénia szélsőséges esetben kismedencei gyulladást is okozhat. Szintén komoly következménye lehet annak, ha a nő nem cseréli ki időben a tampont, betétet: előállhat a toxikus sokk szindróma, amely vérmérgezéses tüneteket okoz. 

A menstruáció, és a hozzá kapcsolódó nélkülözés ma még olyannyira tabunak számít, hogy az adományozók is inkább tartós élelmiszereket vagy ruhaneműket adnak a nélkülöző nőknek intim higiéniás termékek helyett. Egyes számítások szerint egy nő élete során több mint félmillió forintot költ el tamponra vagy betétre, ami havonta akár egy-két ezer forintot is jelenthet. Aki segíteni szeretne a legelesettebbeknek, forduljon például a Podmaniczky utcában található „RÉS” Alapítvány Női Éjjeli Menedékhelyéhez, ahol szívesen fogadják ezeket a termékeket. 

Skultéti Judit