Újra kell értelmezni a munkavégzés rendszerét

Más és más a számbavétel módja.

A Központi Statisztikai Hivatal hivatalosan azt jelentette, hogy 2021 márciusában a munkanélküliek száma 192 ezer fő volt, ami a munkaképes hazai lakosság 4 százalékának felel meg. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) ugyancsak hivatalosnak mondható adatai szerint viszont a nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt hónapban 304 ezer volt.

A jelentős különbség oka abban keresendő, hogy más és más volt a számbavétel módja. Az igazsághoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) számai járnak közelebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis csak azokat tartja nyilván munkanélküliként, akik munkanélküli ellátásban (újkori nevén álláskeresési járadékban) részesülnek. Márpedig ennek a feltételei meglehetősen szigorúak, hogy csak néhányat említsünk ezek közül: az elmúlt három évben folyamatosan, 8 órás munkaviszonyban kellett lenni, vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet kellett folytatni. Ha ezeken kívül számos más korlátozó feltétel is teljesült, akkor 90 napig, vagyis 3 hónapig folyósítják a járadékot. Amennyiben a munkanélkülinek ennyi idő alatt nem sikerül elhelyezkednie, akkor kiesik a statisztikusok látóköréből, vagyis nem számolnak vele. 

Nem szívderítő 

Ezzel szemben az NSZF mindenkit számon tart, függetlenül attól, hogy dolgozott-e korábban, s ha igen, akkor mennyit – a lényeg, hogy állást keressen. A foglalkoztatási szolgálat által közölt számok már azért is elfogadhatóbbak, mint a KSH adatai, mert jelenleg a munkahelykeresés átlagos időtartama 9,1 hónap, sőt a munkanélküliek 26,4 százaléka legalább egy éve szeretne elhelyezkedni. Az összesített adatok elfedik azt a tényt is, hogy az Észak-Alföldön az emberek több mint 7 százalékának nincs munkája. Az sem szívderítő adat, hogy a 24 éven aluli munkanélküliek száma folyamatosan növekszik, s már elérte a 42 ezret. A KSH szempontjából ráadásul mindenki állásban lévőnek számít, aki a regisztrációt megelőző héten akárcsak egyetlen órát is dolgozott, vagyis havonta legalább 4 órát.

Távoli elérés

Azonban mindezekre a munka világáról szóló adatokra nem lehet úgy tekinteni, mintha a pandémia nem okozott volna, és nem okozna jelentős, sok tekintetben visszafordíthatatlannak tekinthető változásokat, olyanokat amelyek munkaadót és munkavállaló egyaránt érintik, nem beszélve a munkaidő racionális kihasználásáról is. Uzsák Éva Virágtól, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának szenior menedzserétől megtudtuk, hogy a munkavégzés rendszerét az alapoktól kezdve újra kell majd értelmezni, meghatározva a munkahelyek számára a megváltoztatandó működési normákat. Olyan fenntartható, rugalmas keretrendszerre van szükség, amely figyelembe veszi a munkavállalók igényeit és a pandémia során megváltozott szokásaikat is. Ugyanakkor mindennek a lehető legjobban kell szolgálnia az üzleti célok elérését. A szakember meggyőződése szerint ehhez az adó- és munkajogi szabályozásnak is alkalmazkodnia kell majd. Uzsák úgy véli, a változtatásokkal hiba lenne megvárni a világjárvány végét. 

Az idők szavát leginkább megértő világcégek, a Google, a Facebook, a Twitter vagy a Netflix már elkezdték az új munkavégzési modellek bevezetését. Az a céljuk, hogy a munkavégzésben a távoli elérés domináljon – emlékeztetett rá a Deloitte szakértője. Olyan rendszer kialakítására törekszenek, amely 3:2 arányban határozza meg az otthoni és az irodai munkavégzés összetételét, minimális fizikai jelenlétet megkövetelve az alkalmazottaktól. 

Jön a robotizáció

De vannak országos kezdeményezések is, Spanyolországban például már tesztelik a négynapos munkahét intézményesített bevezetésének a lehetőségét. Ugyanakkor Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója meg van győződve arról, hogy azokon a munkahelyeken, ahol munkaszervezési okokból továbbra is ragaszkodnak a napi 8 órás munkaidőhöz, fel fog gyorsulni a korszerűbb technológiákra való áttérés a robotizáció és a mesterséges intelligencia szélesebb körű elerjedése révén. Az is elősegítheti ezt a folyamatot, hogy növekedni fog a szerződéses vagy kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása, és az alvállalkozókkal elvégeztetett feladatok szerepe – mondta az üzletág-igazgató. Ez pedig szükségszerűen a foglalkoztatottak számának csökkentésével jár majd.

Bonta Miklós