A lesajnált karalábé isteni is lehet

Sokszor elég egy apró trükk, hogy a családot átlendítsük a kezdeti karalábé-intolerancián.

A rántáscsomókkal dúsított menzás karalábéfőzelék emléke meghatározó élmény, sokan épp ezért kisiskolás koruk óta nélkülözik az étrendjükből – pedig a zsenge karalábé az első tavaszi szuperfood. És még finom is lehet!

Mint minden primőrre, a karalábéra is igaz: a lehető legfrissebb állapotában kell elkészíteni, majd elfogyasztani. A városlakók többsége irigykedve gondol ilyenkor azokra, akiknek saját zöldségkertjében megteremnek ezek a tavaszi csodák. De a piaci kofák áruját szemlélve is könnyen meg tudjuk ítélni, melyik a frissen szedett, és melyik az, amelyik nem lenne szerencsés választás. A gumók méretéhez képest nagy karalábélevél árulkodó: ha ép, üde zöld, akkor a gumó is friss. A levelet azért is fontos jól felmérni, mert ez tartalmazza a több vitamint  – vétek lenne a szárakkal együtt ezt is a kukába dobni.

A legelszántabbak, akiket nem zavar a kissé karcos íze, nyersen is ropogtatják a karalábét, és igazuk van, mert csak így tud hasznosulni az összes tápanyag, például a rengeteg C-vitamin. Vad ízével egyébként is csak eredetét bizonyítja: a fehérrépa és a vadkáposzta keresztezéséből született. Pikánssá teszi a friss zöldsalátákat: a sárgarépakarikák és a paradicsomszeletek, na és az uborka mellett karakteres jelleget ad a tavaszi vitaminbombának. Ha tehát mindezt megkoronázzuk alaposan megmosott és összedarabolt karalábélevéllel, akkor aznapra kipipálhatjuk a vitaminbevitelt, és közben még a szépérzék oltárán is áldoztunk valamicskét. Ha a nyers zöldségeket megtisztítva és hasábra vágva mártogatósnak szánjuk, akkor ezek között feltétlenül helye van a karalábénak is, azzal a megszorítással, hogy gyorsan kell fogyasztani, mert hamar oxidálódik.

Nemcsak tavaszi levesek ízgazdag alapanyaga lehet (a leveleivel együtt), hanem a zöldségfasírtok egyik alapanyagaként is számíthatunk rá, és a fajsúlyosabb hagymás krumplihoz is jól társul. Ha kicsit előfőzzük, akkor a cukkinihez és a tökhöz hasonlóan kiránthatjuk. A töltött karalábé pedig igazi klasszikus: hússal vagy zöldséggel, gombával, spenóttal, ünnepi alkalmakkor akár lazaccal is kibélelhetjük. Készíthetjük „lusta asszony” módra: karalábéfőzelék húsgombóccal és sok petrezselyemlevéllel. Friss zöldfűszerekkel kiegyensúlyozhatjuk az ízét, csirke alaplében megfőzve, tejszínnel turmixolva pedig selymes krémlevest kapunk.

Sokszor elég egy apró trükk, hogy a családot átlendítsük a kezdeti karalábé-intolerancián: főzelékhez ne kockára vágjuk, inkább reszeljük le, a megszokott petrezselyem helyett pedig friss kaporral fűszerezzük. Egy ilyen, tejszínes habarással besűrített főzelék láttán még azok is elbizonytalanodnak, akik amúgy zsigerből utasítanák el a karalábét. Ha a legmakacsabb gyerekek leszerelése érdekében még egy nagyobbacska krumplit is belereszelünk a főzelékbe, a keményítőnek köszönhetően selymesebb állagú, lágyabb ízű ételt kapunk. 

Szikora Katalin