Jól járnak az idei nyugdíjigénylők

A valorizációs szorzószámok alapvetően befolyásolják a nyugdíj alapjául szolgáló számított havi nettó életpálya átlagkereset összegét.

A tavalyiaknál 9,7 százalékkal magasabb új szorzószámokat a 2021. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapítandó nyugellátások esetén kell alkalmazni.

Az új szorzókkal állapítják meg az életpálya átlagkereset összegét a 64 év 183 napos korhatárukat 2021. első felében betöltő, 1956. második félévében született személyek, valamint a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesítő hölgyek idei nyugdíjigénylése  esetén, továbbá abban az esetben is, ha a 2020-ban vagy korábban a korhatárukat már betöltött vagy a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit már teljesítő személyek idei kezdőnappal kérik megállapítani a nyugdíjukat.

Mi a valorizáció?

A nyugdíjtörvény szerint nem csak a nyugdíj számítása, hanem a nyugdíj megállapítás határidejének alakulása miatt is fontos a valorizációs szorzók közzététele. Az idei kezdőnappal kért nyugdíjak megállapítására nyitva álló ügyintézési határidő ugyanis 2021.  április 15-én jár le, ha az igénylést a 2021. évi nyugdíj megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését (vagyis március 27-ét) megelőzően nyújtották be és az általános ügyintézési határidő 2021. április 15-ét megelőzően telik le. Ugyanez a szabály vonatkozik az özvegyi nyugdíj vagy az árvaellátás idei igénylése esetére is, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas). Aki tehát januárban vagy februárban adta be a nyugdíjigénylését, annak a végleges nyugdíját április 15. után állapítják meg, addig nyugdíjelőleget folyósíthatnak a számára.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók tehát az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2020-as kereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2019-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott, az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodó valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2020-as év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez. 

Minél később, annál jobb

A valorizációs szorzók erőteljesen növekedtek az utóbbi fél évtizedben, annak következtében, hogy a nemzetgazdasági nettó átlagbér gyors tempóban (évi 10 százalék körüli mértékben) nőtt. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a méltánytalan jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.  Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik. 

Magyarországon nagyon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett nagy mértékben – akár 50-60 százalékban – eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően. Ennek az az egyetlen oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak.

Mindezek következtében az idei év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lesznek.

Dr. Farkas András
www.nyugdijguru.hu