Kiemelt hírek

Vasárnaptól „tovább lesz világos”

Published

on

Naplemente a Szabadság szobor mögött. Fotó: Dimény András

Az óraállítás olyan több mint száz éves hagyomány, amit sokan szeretnének történelemnek tudni. Valószínűleg mégsem a vasárnapi lesz az utolsó alkalom.

Márciusi havazás és mínuszok – ha az időjárás nem is, a nappalok hossza bizony már jelzi: itt a tavasz. Vasárnap pedig plusz egy órát kapunk, hajnali 3-ról 2-re állítjuk az órát, és áttérünk a nyári időszámításra.

A világítással kapcsolatos költségek csökkentésének ötletét először a bifokális szemüveg és az elektromos motor atyja, Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben: hiszen természetes fénnyel a gyertyán is lehet spórolni.

Később, 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő is javaslatot tett a modernkori óraátállításra. Az első jelentős próbálkozás viszont már a XX. században volt. William Willett 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt állítsák előre az órákat. Willett ötletéből végül törvényjavaslat lett, ami többször is angol parlament elé került, de nem fogadták el.

A megtakarítást célzó modernkori óraátállítás bevezetésére végül a két világháború sarkallta az államokat: a nyersanyaghiány enyhítése miatt Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is átállt a nyári időszámításra.

A világháborúk között és utánuk az államok nem álltak egységesen az óraátállítás kérdéséhez: hol megtartották, hol elvetették. Európában 1966 és 1981 között, az 1970-es évek energiaválságának hatására kezdték ismét alkalmazni. Magyarországon 1980-ban vezették be újra.

A lakosság viszont nem túlzottan rajong az óraátállításért, ráadásul mára a tudomány is arra jutott, hogy súlyosan megterheli az emberi szervezetet az a plusz-mínusz egy óra. Nem mellesleg a 21. századra már csak elhanyagolható gazdasági haszonnal jár a nyári időszámítás, ami mellett nem sok érv szól, így 2019-ben az Európai Parlament el is törölte. Az akkori döntés értelmében, a tagállamok 2021-ig kaptak határidőt arra, hogy válasszanak a téli vagy a nyári időszámítás között.

Ám ahogy az egyik krach ösztönzően hatott az óraátállítás bevezetésére, úgy most a másik, a koronavírus okozta válság parkolópályára tette az eltörlését. Az unió egységes álláspontot vár a tagállamoktól, de az Európa Tanács még nem jutott dűlőre a kérdésben, leginkább a pandémia miatt. Az elmúlt egy évben egyáltalán nem is vették elő a témát.

Az óraátállítás eltörlését feltehetően addig napolják majd, amíg nem sikerül megfékezni a járványt. Így a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy októberben ismét elhalasztják az óraátállításról való döntést. 

Egy darabig még állítgatunk hát, legközelebb vasárnap.

PH

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version