Nagyvilág

Évgyűrűk mutatják a klímaváltozás súlyosságát

Published

on

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

Kiszáradt erdők, a termés kiesése és elapadó folyók: csak néhány azokból a súlyos következményekből, melyeket a hőhullámok okoznak Európában.

A Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmány elkészítésében részt vett többek között a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) is.

A tudósok a fák évgyűrűit vizsgálva létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, amellyel leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig. A szokatlanul száraz periódus a tudósok szerint az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza, aminek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették: megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is. „Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól. Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi évekhez” – mondta Ulf Büntgen, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. 

Büntgen és kollégái 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből. Az évgyűrűkből kivonták a stabil szén- és oxigénizotópokat, melyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik.

Jan Esper, a Mainzi Egyetem tudósa szerint az évgyűrűk stabil izotópjai így sokkal pontosabban képesek rekonstruálni a mérsékelt területek hidroklimatikus körülményeit, mint a hagyományos vizsgálatok.

Az elemzés alapján Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben. A 2015-2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.

A tudósok a szokatlanul száraz nyarak halmozódását az ember által okozta klímamelegedésre és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezeti vissza. Ezek a légáramlatok szabályozzák a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérsékleti eloszlást és nagy hatással vannak az időjárásra.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version