Egyre több iskolást rabolnak el Nigériában

December óta több mint 600 diákot raboltak el Nigéria északnyugati részén különböző iskolákból.

A szám aggasztó még úgy is, hogy a váltságdíjas emberrablások sorozatából álló válságnak több mint fél évtizedes története van az afrikai országban.

Legutóbb múlt pénteken történt tömeges gyerekrablás, akkor a Zamfara állambeli Jangebe-i kormányzati leánynevelő középiskola 317 diákját hurcolták egy közeli erdőbe. A pénteki eset után Nigéria bíborosa éles tiltakozásának adott hangot, Ferenc pápa pedig a szombati Úrangyala imádsága előtti beszédében ítélte el a történteket. A pénteki eset tíz nap alatt a második tömeges emberrablás volt. Február 17-én a Niger állambeli Kagara egyik iskolájából ragadtak el huszonhét fiút és tanáraikat. Őket szombaton engedték szabadon.

Banditák

A helyi hatóságok közlése szerint a Nigéria északnyugati részén megszaporodott akciókat „banditák” hajtják végre. Ez tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom az emberrablókra, akik között közönséges fegyveres rablók, marhatolvajok, félnomád életet élő fulani pásztorok és a régióban működő fegyveres milíciák tagjai is megtalálhatók. Cselekedeteiket nagy mértékben a pénz motiválja.

Sokan úgy vélik, hogy a válság elmélyülésének oka a gyenge biztonsági infrastuktúra, és az, hogy a szövetségi államok kormányzói alig ellenőrzik az általuk irányított rendőrséget és hadsereget. A másik ok, hogy a válságkezelés fő eszköze a váltságdíjfizetés lett. Ezt a vádat a kormányzók természetesen tagadják. Bello Matawalle, Zamfara állam kormányzója például, aki korábban ingatlanokat, autókat és pénzt is adott „bűnbánó” emberrablóknak, egyenesen a népet hibáztatta, mondván, az emberek nem támogatják a megbékélésre irányuló kezdeményezéseit, sőt, egyenesen szabotálják a válságellenes erőfeszítéseit.

Jól jövedelmez

Decemberben Katsina államban raboltak el több mint 300 diákot. Az értelmi szerző nemrég kapott kegyelmet Zamfara államban, miután „megbánta” tettét és átadta fegyvereit a kormánynak. Matawalle kormányzó a kegyelemben annyira készségesnek bizonyult, hogy a bandafőnöknek és társainak még szállást is ajánlott a fővárosban, és a „megélhetésük javításához” is segítséget nyújtott. Tavaly júliusban ugyanez a kormányzó két tehenet ígért a banditáknak az AK-47-es fegyvereikért cserébe. Az alku ekkor is eredményesnek bizonyult.

Nigéria északnyugati részén eddig jellemzően közúti közlekedőket raboltak el. Értük húsz és kétszázezer dollár közötti váltságdíjakat követeltek. Iskolás csoportok elrablása azóta kezdett terjedni, hogy 2014-ben a Boko Haram iszlamista terrorszervezet 2014-ben a Chibok középiskolából 276 iskoláslányt rabolt el. Az iskolai csoportok elrablásának az elkövetők szempontjából nagy előnye, hogy széles nyilvánossággal jár, a váltságdíj-tárgyalásokban kormányzati szereplőket is bevonnak, és ezáltal akár dollármilliókat is keresni lehet egy-egy csoportos emberrablással.

Kemi Okenyodo biztonságpolitikai szakértő a BBC News riportja szerint úgy véli, mindez igen jövedelmezővé tette az efféle akciókat a bűnbandák számára. Szerinte emiatt érdemes lenne felülvizsgálni a váltságdíj-fizetések gyakorlatát, és inkább azt kitalálni, milyen intézkedésekkel lehetne megelőzni a hasonló eseteket.

Boko Haram

Muhammadu Buhari nigériai elnök szintén beszélt arról, hogy maguk az állami kormányzók táplálják a válságot. „Az állami kormányoknak felül kell vizsgálniuk azt a politikát, amely a banditákat pénzzel és járművekkel jutalmazza. Ez katasztrofális következményekkel járhat” – fogalmazott nemrég a szövetségi elnök. Muhammadu Buhari ugyanakkor elődjével ellentétben nem ítélte el nyilvánosan az emberrablásokat, nem függetlenül attól, hogy az 2014-ben elrabolt chiboki diáklányok egy részének kiszabadítására irányuló tárgyalások sikeresek voltak. Az elnök támogatói azt is hangoztatják, hogy az ő kormánya sokkal hatékonyabb az elrabolt diákok biztonságos kiszabadításában, annak ellenére bár több tucatnyian – köztük egy keresztény diáklány – továbbra is fogságban vannak.

Nigéria biztonsága ugyanakkor kétségtelenül romlott Buhari elnöksége alatt. 2015 óta tartó második elnöki ciklusa kezdete óta már összesen négy tömeges gyermekrablásról számoltak be. Hogy ezek közül három északnyugaton történt, az jól jelzi a régió fokozódó biztonsági problémáit. A nemzetközi figyelmet ugyanakkor eltereli erről a Boko Haram felkelése, amely több száz kilométernyire található innen, északkeleten. És bár a hadsereg jelenleg is komolyabb műveleteket hajt végre a régióban a banditák visszaszorítására, az északnyugati régió erdőterületeinek nagy része továbbra is bűnözői csoportok ellenőrzése alatt áll.