Sikeresen landolt a NASA marsjárója

Magyar idő szerint csütörtökön 21:56-kor, komolyabb fennakadások nélkül landolt. Rögtön utána az első képeket is elküldte a Mars felszínéről.

A Perseverance marsjáró a NASA Mars 2020 küldetésének fő eleme, a legmodernebb és legnehezebb űreszköz, amit valaha a Marsra küldtek. A Perseverance 2020. július 30-án indult útjára Floridából, az SLC-41 indítóállomásról egy Atlas-V rakéta segítségével. A marsjáró feladatai közé tartozik majd a kőzet- és talajminták gyűjtése egy későbbi misszió részére. Ezekben ősi mikrobiológiai élet nyomát fogják kutatni, illetve a Mars geológiai és időjárási vizsgálatához is alapot fog szolgáltatni. A rover számos technikai innovációval vág neki a felfedezésnek.

7 percnyi terror

A marsjáró megépítésére és indítására közel 2,4 milliárd dollárt (kb. 712 milliárd forint) költött a NASA, míg a tervezett 687 napos (1 marsi év) elsődleges küldetés hosszának az üzemeltetési költsége 300 millió dollár (89 milliárd forint) körül alakul majd. A technikai részletek kapcsán érdekes lehet még, hogy a Perseverance 1025 kilogrammot nyom, azonban ez a Marson lévő kisebb gravitáció miatt csupán 393 kg. Az űreszköz hossza 3, szélessége 2,7, magassága pedig 2,2 méter. A szerkezetre összesen 23 kamerát és  mikrofont szereltek fel. A Perseverance marshelikoptere pedig az első olyan eszköz lett, ami irányított repülést hajtott végre egy másik bolygón. 

A marsjárót egyébként egy kúp alakú egységben helyezték el, alulról hőpajzzsal védve. Az aeroshell tetejére helyezett szervizmodul automatikusan levált a légkörbe való belépés előtt, az egység sebessége ekkorra körülbelül 21 000 km/h (5,8 km/s) volt. Ezután kezdődött meg a NASA által csak 7 percnyi terrornak nevezett idősáv, amikor a légkörbe való belépés közben keletkezett plazma miatt megszakadt a kommunikáció a központtal. Ekkor a hőpajzs 1300 °C-ra is felhevülhetett.

Miután az atmoszféra 1500 km/h sebességre lassította a belépőmodult, a fékezőernyő 11 kilométeres magasságban automatikusan kinyílt. Ezután vált le a hőpajzs, a marsjáró aljára szerelt kamerák és mikrofonok így már figyelhették a leszállást. Pontosan 5 másodperccel később a radarrendszer elkezdte a hajtóműves leszállás kezdeti időpontjának a meghatározását. Kb. 80 másodperccel a hőpajzs leválását követően a marsjáró „kiugrott” a burkolatból, és pár másodpercnyi szabadesés után begyújtotta a Skycrane-en található hajtóműveit. Ekkor a sebessége 270 km/h, magassága pedig 1,6 kilométer volt.

A nyolc hajtómű egy kitérőmanővert hajtott végre, ezzel elkerülték, hogy az aeroshell nekicsapódjon landolás közben a rovernek. 200 méter magasan kezdődött a leszálló manőver, amikor a hajtóművekkel ellátott Skycrane daruként engedte le a rovert a talajra. Ezután az összekötőkábelt eloldották, és a hajtóművekkel azonnal ellökte magát a Skycrane, hogy minél messzebb csapódjon a talajba.

Landolás a kráterben

Magyar idő szerint csütörtökön 21:56-kor történt a landolás, a NASA irányítóközpontjában az óriási feszültséget hatalmas öröm váltotta fel, az első képek is rendben megérkeztek a Perseverance mérnöki célokat szolgáló kamerájáról. A leszállásról nem lehetett élő felvételt látni, azonban a leszállás után szinte azonnal két kis felbontású képet is mutatott a Percy.

Az ejtőernyős leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterben érte el a Mars felszínét. A projektben részt vevők szerint ezt a helyszínt korábban rendkívül kockázatos lett volna megközelíteni.

Újabb történelmi ponthoz érkezett el tehát a Mars 2020 projekt, amikor is az Ingenuity elnevezésű helikopter megkezdte a lecsatlakozást a Perseverance-ről, és végrehajtotta a történelem első irányított repülését egy másik égitesten, igaz, még nem kutató jelleggel, csupán tesztrepülést végeztek. A helikopter súlya körülbelül 1,8 kilogramm – mondta Mimi Aung, a projekt menedzsere az élő közvetítésben, amiben ezután lejátszották David Bowie Life On Mars (Élet a Marson) című dalát. 

A Perseverance az elkövetkező napokban megkezdi a felszín és a környezet feltérképezést, valamint speciális robotkarjainak és fúróeszközeinek segítségével mintákat vesz a Mars felszínéről, hogy azt később visszajuttassák a Földre. A mintákat megvizsgálják, és arra szeretnének fényt deríteni, hogy létezhetett-e mikrobiális élet a vörös bolygón.  

A NASA eddig négy szondát küldött a Marsra, a Pathfindert 1997-ben, a Spiritet 2003-ban, az Opportunityt 2004-ben, valamint a Curiosityt 2012-ben. Idén, alig több mint egy hét alatt a Perseverance volt a harmadik űreszköz, amely elérte a Marsot. Az Egyesült Arab Emírségek első marsszondája február 9-én, a Tianven-1 kínai űrszonda pedig másnap állt pályára a bolygó körül.