Összetett jelkép – mi lesz végül a hegyvidéki Turul-szoborral?

Bajos is a szobor szimbolikája, meg nem is, adnának neki új funkciót, meg nem is. Összeszedtük, ami tudható: történelem lábjegyzetelve.

Mégsem lesz I. világháborús emlékmű a hegyvidéki Turulból, Pokorni Zoltán polgármester ehelyett egy részletes leírást helyezne el a szobor mellett a szimbólum történetéről. Lesz viszont új II. világháborús mementó a XII. kerületben, amelyet a február közepén lezáruló pályázat nyomán a Városmajorban állítanának föl.

Az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán álló, 4,4 méter széles, körülbelül 6 méter magas talapzatra emelt, csőrében kardot tartó turulmadarat ábrázoló bronzszobrot több mint másfél évtizeddel ezelőtt, 2005 októberében avatta fel a kerület akkori polgármestere, a fideszes Mitnyan György. Korabeli beszámolók szerint több ezer fős tömeg gyűlt össze az ünnepségen, hogy szemtanúja legyen a második világháború XII. kerületi áldozatainak emléket állító szobor leleplezésének. Mitnyan akkor azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal jogellenesnek nyilvánította volna az emlékmű felállítását. Rosszul tudta, illetve rosszul nem tudta: a hegyvidéki turul felállításához ugyanis hiányzott a szükséges fővárosi engedély, ezért a bíróság elrendelte a bontást.

Megvédték

Az önkormányzat azonban nem hagyta annyiban a dolgot, Mitnyanék felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, ám ezt végül a Kúria is elutasította. Hogy a szándék szerint a katonai és civil áldozatoknak emléket állító, igencsak vitatott szimbolikájú szobor mégis a helyén maradhatott, az valószínűleg nem a bontási határozat ellen tüntető szélsőjobboldal, sokkal inkább a 2010-ben kétharmadot szerzett Fidesz-KDNP számlájára írható.

A többség ugyanis simán átvitte az Országgyűlésen a Turul maradását lehetővé tevő törvénymódosítást. A kormánypártoknak az ügy melletti elkötelezettségét mutatja, hogy az akkor még a Fidesz-frakció erős emberének számító, és egyébként a hegyvidéki polgármesteri székben Mitnyant váltó Pokorni Zoltán egy rendezvényen azt mondta az üggyel kapcsolatban: amíg ő vezeti a kerületet, a Turul biztosan marad. Egyebek mellett azzal érvelt a szobor megmaradása mellett, hogy ha a nemzetbiztonságnak elfogadható a Turul-szimbólum, akkor nekik is jó lesz. Pokorni itt minden bizonnyal az Alkotmányvédelmi Hivatalra célzott, amelynek címerében valóban ott a Turul.

Kegyeletsértő

Az emlékmű ügye a 2019-es önkormányzati választások környékén került újra reflektorfénybe egy, a Mozgó Világban megjelent tanulmány miatt. Pokorni József kabátja című írásában Rab László dokumentumokkal bizonyította, hogy a szobor talapzatán az áldozatok mellett nyilas gyilkosok neve is fellelhető, s az egyik közülük éppen a regnáló polgármester nagyapja. Pokorni Zoltán elmondása szerint ekkor szembesült először felmenőjének tetteivel. A kerületvezető ezután háromtagú szakértői bizottságot kért fel annak kivizsgálására, hogy kik azok, akik népellenes, illetve háborús bűncselekményeket követtek el, s akik így nem méltók arra, hogy nevük az áldozatok emlékére emelt szobron szerepeljen.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz mellett Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, valamint Ungváry Krisztián történész nevével fémjelzett bizottság négy ilyen személyt talált. Pokorni nagyapján kívül méltatlanul került fel a talapzatra Novák András, nyilas kivégzőosztagot vezető parancsnok, Horváth Zoltán karmester, a kerületi nyilas pártszervezet egyik legfontosabb embere és Szédelyi Gábor vendéglős neve.

A bizottság szerint ugyanakkor nemcsak az emlékművön akkor még szereplő nevekkel volt baj, legalább ekkora gond, hogy az áldozati lista is roppant hiányos. Nem szerepel a szobron például az ellenállási mozgalom mártírjának, Kiss János altábornagynak a neve, de rajta kívül is legalább 400 névvel bővült azok listája, akik megérdemelnék, hogy emléket állítsanak nekik.

A történészek szerint azonban az sem megoldás a Turul körüli „rendkívül bonyolult problémahalmazra”, hogy esetleg néhány nevet eltávolítanak róla, néhányat pedig feltüntetnek rajta: az emlékmű koncepciója és maga a jelkép is erősen problematikus. Ungváryék megállapították, hogy a szobor, illetve bármilyen II. világháborús hősi emlékmű felállítása a kerületi nyilasok egykori központjai, a Németvölgyi úti Nyilasház és a Hungarista Légió parancsnoksága közelében eleve kegyeletsértő. A Turul szimbolikája ráadásul mintegy feje tetejére állítja az érintettek halálát, amennyiben a magyar állam által meggyilkoltak a magyar állam hősi halottaiként jelennek meg általa. A XII. kerületi önkormányzat tavaly úgy döntött, hogy a Turult I. világháborús emlékművé minősítik át.

Leírás készül

A hét elején a kerület vezetője, Pokorni Zoltán egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, javasolni fogja, hogy a szobor átnevezése helyett inkább kerüljön az emlékmű mellé egy nagyon részletes leírás, amely a millenniumtól kezdve mondaná el a Turul részletes történetét, szót ejtve egyebek mellett a Turul Szövetségről, a szimbólum nyilasok által történt használatáról, az „elhallgatott ötvenes évekről” és a szoborállítás körüli vitás kérdésekről is. „Abból kellene kitörni, hogy vagy nyilas vagy, vagy hazaáruló, és a Turul vagy ártatlan, vagy gyilkos” – így a polgármester, arra utalva, hogy a Turul összetett jelkép.

Pokorni azt is elmondta: február közepén zárul le az az ötvenmillió forint keretösszegű pályázat, amelyet a kerület írt ki egy új II. világháborús emlékműre, amelyet a nyilas tömeggyilkosságok egyik helyszínén, a Városmajorban állítanák föl.