Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Új eljárásban már elítélhetik Novák Elődöt, mert kalapáccsal ütött a szovjet emlékműre

Létrehozva:

Szovjet hősi emlékmű az V. kerületi Szabadság téren, amely Antal Károly Kossuth-díjas szobrászművész 1946-ban elkészült alkotása. / Forrás: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

A Kúria szerint nem véleménynyilvánítás egy emlékmű megbontása kalapáccsal, ezért a hat éve történt esetet új eljárásban tárgyalják.

A Kúria szerint egy emlékmű kalapáccsal történő megbontása erőszakos magatartás, és nem tekinthető véleménynyilvánításnak, ezért új elsőfokú eljárás lefolytatását írta elő Novák Előd ügyében. Az akkor még jobbikos politikus 2015-ben kalapáccsal kezdte megbontani Budapesten a Szabadság téri szovjet emlékművet.

A Kúria csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a bíróság január 19-én hatályon kívül helyezte az ügyben született jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Novák Előd 2015. október 25-én el akarta távolítani a szovjet hősök emlékművén lévő sarló-kalapácsot, de a rendőrök megakadályozták ebben.

A vádlott egy kalapáccsal és egy vésővel kezdte megbontani a jelképet, ám a rendőrök elvették tőle a szerszámokat.

Ekkor társa egy másik kalapácsot adott neki, amellyel újabb ütéseket mért az emlékműre, a rendőrök azonban ismét közbeléptek.

A Kúria felidézte: a kerületi bíróság 2018. május 30-án a két vádlottat felmentette a rongálás vádja alól, a tulajdon elleni szabálysértést pedig megszüntette ellenük. A fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság pedig 2019. október 8-án helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet a Legfőbb Ügyészség fenntartott.

A Kúria felidézte: a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a szovjet hősi emlékmű a rongálás törvényi tényállása alapján védett kulturális javak körébe tartozó tárgynak, műemléknek tekintendő-e. Arra jutottak, hogy a Szabadság téri emlékmű a fővárosi önkormányzat tulajdona, “köztéri szobrászat keretében megvalósított művészeti alkotás” és a kulturális örökség része, a kulturális javak körébe tartozik.

Hozzátették: az emlékmű védelme a magyar állam jogszabállyal kihirdetett nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége, a védettség létrejöttéhez külön eljárásra nincs szükség, a jogszabályokból közvetlenül következik. A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy a véleménynyilvánítás erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható.

A legfőbb bírói testület felhívta a figyelmet arra is:

a Szabadság téri emlékműhöz vonuló tömeg létrákkal, kalapácsokkal, vésőkkel volt felszerelkezve,

és a körülményekből alappal vonható le az a következtetés, hogy már az első kalapácsütés is szándékos volt.

“Következésképp egy ilyen kalapáccsal történő ütés – az emlékmű megbontásának, a talapzattól való lebontásának elkezdése – erőszakos magatartás, s mint ilyen, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe nem vonható” – írták.

A Kúria ezek alapján megállapította: az első- és másodrendű vádlottat a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel, ezért úgy döntött, hogy a felmentő rendelkezést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(MTI)

Legnépszerűbb cikkeink