Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Magyarország beszáll a rovarbizniszbe

Létrehozva:

Fotó: Shutterstock

Milliárdos üzlet indulhat be: automatizált fekete katonalégy tenyésztő- és feldolgozó üzem épül hazánkban. Cél a hazai és nemzetközi terjeszkedés, valamint korunk egyik legégetőbb problémája, a környezeti terhelés jelentős csökkentése.

A Grinsect egy Csongrád-Csanád megyében található mezőgazdasági vállalkozás. Eddig Magyarországon ők az első és egyetlen, a Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) engedélyével rendelkező rovarfehérje-előállító üzem. Az agrárium területén itthon újdonságnak számító vállalkozás 2020-ban indult, most pedig az országban elsőként rovaripari kockázati tőkebefektetésben részesült.

Az Impact Ventures pozitív társadalmi és környezeti hatásokat teremtő vállalkozások egyik befektetője. A tőlük kapott pénzből a tervek szerint 2022-re egy napi 6 tonnás élőlárva kapacitású, automatizált feldolgozó- és tenyésztőüzem üzem épül meg. Ezzel, Aszali Sándor, a Grinsect ügyvezetője szerint a cég a következő egy évben 30-nál is több új munkahelyet teremt, évi közel 4500 tonna szerves hulladékot hasznosít újra, több mint 2100 tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást, és mintegy 300 tonnával a túlhalászatot.

 

Fenntartható fehérje

A rovar alapú termelés pedig úgy tűnik, végérvényesen a fenntartható ágazatok közé kerülhet. Antonovits Bencétől, a téma szakértőjétől megtudtuk, hogy a rovarok lehetőséget kínálnak arra, hogy alacsony környezeti lábnyommal nagy mennyiségű, jó minőségű állati fehérjét állítsunk elő takarmányozási vagy táplálkozási célra. 

„A szárazföld 37,7 százaléka mezőgazdasági terület, amely jelentősen nem növelhető tovább. Ennek mintegy 70 százalékát használja az állattenyésztési ágazat. A rovarok üzemszerű termelése alacsony területigényű, a nevelésükhöz szükséges takarmány előállítása kisebb földterületen megoldható, és az állatok is kis helyigényűek”. 

A hagyományos gazdasági állatainkhoz képest a testtömeg fogyasztható hányada is igen magas. „Míg gazdasági állataink átlagosan 50 százaléka, addig egy rovar esetében az állat 80-100 százaléka is fogyasztható. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a rovarok 60-70 százalék fehérjét tartalmaznak, a csirkehús pedig körülbelül 21 százalékot.” Az így előállított termék helyi, GMO mentes, ellenőrizhető és folyamatosan elérhető.

„Nevelésükhöz olyan alacsony minőségű mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek is felhasználhatók, melyek más állatok etetésére nem alkalmasak, így újabb, jelenleg hulladéknak tekintett melléktermékek kerülhetnek vissza a körforgásba, ezzel is csökkentve a keletkező hulladékmennyiségét.” Az viszont köztudott, hogy Magyarországon – ahogy az EU többi tagállamában is – nagyobb a fehérjeigény, mint amennyit képesek vagyunk előállítani.

„Magyarországnak megéri segítenie az ipari rovarnevelés fellendülését. Az Európai Unió évente mintegy 18 millió tonna nyersfehérjét importál, főleg Brazíliából, Argentínából és az Egyesült Államokból. Ez hatalmas kiszolgáltatottságot jelent az uniós állattenyésztési ágazat szempontjából. Magyarország évente 540 ezer tonna GMO-szóját importál a takarmányipar igényeinek kielégítése céljából.”

 

Fekete katonalégy Fotó: Shutterstock

 

Már most is esszük

A takarmányrovarok felhasználása uniós szinten szabályozott. Ezen a téren új fejlemények is várhatóak, mert, mint korábban beszámoltunk róla, az EU élelmiszerbiztonsági hatósága emberi fogyasztásra alkalmasnak találta a lisztkukacot. 

„Rovar alapú takarmány jelenleg felhasználható akvakultúrában nevelt állatok, társállatok és szőrme állatok takarmányozására, de várható, hogy 2021-22 során megnyílik a lehetőség ezen termékek alkalmazhatóságára a sertés és baromfiiparban is. Az emberi fogyasztásra előállított rovarok jogi besorolása nem egységes az Unióban. Míg egyes országok az egységes szabályozásig engedélyezik az ilyen termékek előállítását és forgalmazását, például Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország, Finnország, addig mások, így Magyarország is tiltja azt. Jelenleg 113 ország mintegy kétmilliárd lakója fedezi vagy egészíti ki állati eredetű fehérjeigényét rovarokból. A hétköznapi ételeink is tartalmazhatnak rovarokat, elég, ha csak a színezékként elterjedt bíbortetűre gondolunk. A nőnemű egyedekből előállított E120 számmal jelölt festék szinte minden piros színű élelmiszerben előfordulhat. Világszerte több, mint 2000 ehető rovarfajról tudunk.” 

A rovarok fogyasztása nem újkeletű dolog, vannak olyan természetközeli népek, ahol teljesen természetes. 

 „A rovarok feltételezhetően jelentős szerepet töltöttek be az ősember táplálkozásában, ugyanis a kezdeti időkben fejlett eszközök hiányában a rovarok és lárvák bizonyultak a legkönnyebben hozzáférhető állati eredetű fehérjeforrásnak. A korai entomofágiára, a rovarok ember általi fogyasztására számos bizonyíték áll rendelkezésre. Ilyen az Egyesült Államok és Mexikó területén talált ürülék-fosszíliák elemzése és a Kr.e. 2500-2000 környékéről származó kínai romok közt talált leletek, melyek arra engednek következtetni, hogy a bábokat fogyasztották, de a Kr. e. 30 000 és 9 000 közé datált altamirai barlangrajzok közt is található ehető rovarok gyűjtését ábrázoló festmény. Ráadásul találunk utalást rovarevésre a Bibliában, illetve az iszlám és zsidó vallási szövegekben is.”

Rebró Fanni

Legnépszerűbb cikkeink