A koronavírus szinte minden hagyományt átírt Joe Biden, az USA 46. elnökének beiktatására

Jó néhány tradícióval persze így sem szakítanak: az új elnök ma leteszi esküjét.

150 éves tradíciót rúg fel Donald Trump azzal, hogy leköszönő elnökként nem vesz részt utódja beiktatási ceremóniáján. Míg helyi idő szerint, nagyjából 15 óra körül Joe Biden megteszi első elnöki lépéseit a Fehér Ház lépcsőjén, Trump több ezer kilométernyi távolságban, a floridai Mar-a-Lago-i rezidenciáján pihen majd. A járványhelyzet egyébként is átírta a történelmet az Egyesült Államok 46. elnökének beiktatására, ami külsőségeiben alig tud csak megfelelni a hagyományoknak: a hírességek csak virtuálisan lesznek jelen, nem lesz éljenző tömeg a Fehér Ház felé haladó elnöki autókonvoj mellett. Őket a Capitoliumtól a Lincoln-emlékműig húzódó területen hatalmas zászlómező jelképezi, de tisztelgő gesztus is ez a koronavírusban elhunyt több mint négyszázezer amerikai előtt, és azt üzeni, ezekben a tragikus időkben is, hogy az ország összetart.

Egyetlen előírás van

Az alkotmány egyébként egyetlen dolgot ír elő a hivatalba lépő elnököknek: az eskütételt, aminek – washingtoni idő szerint – pontban délben kell történnie. A megválasztott elnök általában még reggel a Fehér Házban találkozik a leköszönővel, akivel megisznak egy teát, de akár kávét is, mint az Bill Clinton és George W. Bush esetében volt. Ezután együtt indulnak a Capitolium előtti térre, az eskütétel helyére, és egészen Trumpig csak három leköszönő elnök tagadta meg a közös sétát utódjával: John Adams (1801), John Quincy Adams (1825) és Andrew Johnson (1869).

Az eskü szövegének elmondásától indul hivatalosan az elnök mandátuma, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka is lesz – ezért az újdonsült államfők első elnöki mozzanata is a seregszemle, de csak miután elmondta az esküt. Ami egyébként nem hosszú, mindössze 35 szóból áll, és ezidáig nem volt olyan elnök, aki ne tette volna hozzá a végén – amit egyébként nem kötelessége –, hogy „Isten engem úgy segéljen!”.

Spontán hangzott el

Történészek máig vitatkoznak, hogy első vezetőként George Washington ezt megtette-e, de a Kongresszusi Könyvtár honlapja szerint kétségtelenül igen. Ugyanis a legenda szerint Abraham Lincoln volt az első 1861-ben, már 16. elnökként, aki hozzátette ezt az eskühöz, teljesen spontán és onnantól minden utódja követte. Természetesen visszafojtott lélegzettel figyelte a világ, pontban Washington beiktatása után 220 évvel, amikor a hawaii Honolulu szülötte, az afroamerikai származású Barack Obama ehhez a részhez ért és vezető híroldalak külön cikket szenteltek neki, hogy hűen elődeihez, ajkát elhagyta a frázis.

Több biblia

Az eskütételhez hagyományosan bibliát használnak, mégpedig azt az 1767-ben nyomtatott példányt, amire Washington is tette a kezét 1789. április 30-án. De már Donald Trump is két bibliára helyezte bal kezét, először egy családi, még édesanyjától kapott példányra, majd az eredetire. Második, 2013-as beiktatásakor Obama is először a felesége, Michelle bibliájára esküdött fel, majd két másikra, amiből az egyik Lincolné, a másik pedig Martin Luther Kingé volt. Akadtak a történelem során más rendhagyó eskük is, Franklin Pierce (1853) és John Quincy Adams (1821) a törvénykönyvekre tette kezét, Lyndon Johnson pedig olyan katolikus misekönyvet használt, amit egy dallasi repülőgépen talált. A korábban New York-i rendőrségi megbízottként is dolgozó Theodore Roosevelt (1901) viszont könyv nélkül esküdött fel. Még mielőtt azonban az új elnök elmondaná a hivatali esküt, az első az alelnök, hogy akkor is legyen demokratikusan megválasztott vezetője az országnak, ha az elnökkel éppen az eskütétel közben történne valami.

Az esküt követő, nagyjából negyedórás elnöki beszéd – amely után most virtuálisan Lady Gaga elénekli a himnuszt, szintén virtuálisan fellép még Jennifer Lopez – és seregszemle után szokás találkozni a tömeggel a Capitoliumból a Fehér Házig tartó autóúton, de Biden és alelnöke várhatóan az Arlington Nemzeti Temetőbe, az ország legnagyobb katonai temetőjébe megy, hogy koszorút helyezzenek el az ott nyugvó katonák tiszteletére. A várakozások szerint Bident elkíséri ide Obama és Clinton, illetve a republikánus George W. Bush is, valamint Donald Trump alelnöke, Mike Pence is jelezte, hogy szemben elnökével, ő részt kíván venni a beiktatáson. A hagyományosan egész napos parádét ma egy 90 perces tévéműsor jelképezi, amit Tom Hanks vezet, és itt zenél például Bruce Springsteen és John Legend is.

Készültség

A január 6-án a Capitoliumban, Biden győzelmének ratifikálásán történt zavargások miatt 

utakat, metróállomásokat is lezártak, a Fehér Ház és a Capitolium környékét vörös és zöld zónákra osztották. Előbbiben csak a helyi lakosok tartózkodhatnak, utóbbiba kizárólag engedéllyel lehet behajtani. A Nemzeti Gárda 25 ezer tagja biztosítja a rendet a fővárosban. Őket egyenként átvilágították, nincsenek-e szélsőséges kapcsolataik, és a CNN szerint két gárdistát el is kellett távolítani a Washingtonba vezényeltek sorából. A titkosszolgálat attól tart, hogy szélsőségesek magukat a gárda tagjainak álcázva próbálnak beszivárogni az ünnepségre.