Magyar-lengyel vétó: az uniós tagállamok rosszul járnak, a vétózók rosszabbul

A franciák és holland kormány is talált már megoldást, utóbbiak teljesen kihagynák a lengyeleket és a magyarokat az új konstrukcióból.

„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg – írja a Portfolio.

Az uniós alapszerződésben szereplő ún. megerősített együttműködés biztosítja az egyik lehetséges megoldást az uniós tagállamoknak a lengyel-magyar vétó ellen. Ennek az a lényege, hogy ha legalább 9 tagállam együtt eldönt valamit az EU-n belül, akkor tudnak afelé haladni anélkül is, hogy a többiek támogatására kellene várniuk. Aztán aki később akar, tud a kezdeményezéshez csatlakozni. Így jött anno létre az Európai Ügyészség is, amely aztán végül most már 22 tagállam csatlakozásával indul el élesben 2021-től.

A francia terv lényege az lenne, hogy megerősített együttműködés keretében az eurózóna állandó válságkezelési alapján, az ESM-en keresztül folyósítanák a helyreállítási alapra szánt pénzeket, de ez sok bonyodalmat okozna és nem is oldana meg minden célt.

Az egyik gond a közös adósságkibocsátás struktúrája körül jelentkezne, a másik probléma, hogy sok időt venne igénybe. A helyreállítási alapot eddig úgy tervezték, hogy az Európai Bizottság állítaná fel magát az eszközt, és ezen keresztül bocsátaná ki a testület a kötvényeket a többi tagállam garanciájára hivatkozva. A kötvénykibocsátások fedezete pedig az lenne, hogy a tagállamok vállalják: megemelik a befizetési kötelezettségeiket az EU-s költségvetésbe. Ezt rögzítené az Own Resources Decision (ORD), aminek egyhangúságot igénylő rendelettervezetét szintén megvétózta politikailag a magyar és lengyel kormány hétfőn – írják.

A Bizottság 390 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás pénzét vissza nem térítendő támogatásként adná oda a tagállamoknak, emellett 360 milliárd eurót pedig úgy, hogy az egyes tagállamok jelzik: a számukra megítélt hitelkeretből mikor mennyit kérnek. Így tehát az adott tagállam nevében a Bizottság vonja be a forrást a tőkepiacról, majd ugyanazt a pénzt ugyanazon kamatszint mellett továbbadja legfeljebb 30 éves futamidejű hitelként a tagállamnak jórészt szerkezeti reformok végrehajtására.

Az az igazán lényeges ebben, hogy míg a Bizottságtól kapott 360 milliárd eurónyi hitel nem emelné meg az igénybe vevő tagállamok államadósságát, addig az ESM-től kapott hitelé igen.

Éppen azért találták ki tavasszal a helyreállítási alapot, hogy ne növeljék tovább a bajban lévő államok kimutatott adósságállományát még több hitelfelvétellel, és közben mégis olcsón tudjanak hitelhez jutni, illetve tudjanak a tagállamok egymás között indirekt (a bizottsági konstrukción keresztül bonyolított) transzfereket, vissza nem térítendő támogatásokat is nyújtani, ugyanis a közvetlen transzfert tiltja az uniós alapszerződés – írják.

Ezeket a célokat sodorná tehát komoly veszélybe az ESM-en keresztüli megoldás.

A hírügynökség megjegyzi, hogy a holland kormány inkább a kormányközi szerződéses úton haladna a helyreállítási alap felállításával, és így tervezné kihagyni a vétózó magyar és lengyel kormányt a konstrukcióból.

A 7 éves keretköltségvetéssel kapcsolatban viszont még nem tudni, hogyan kezelnék a tagállamok a magyar és a lengyel vétó kérdését.