Nagyvilág

Lelkileg is megtörnek az egészségügyi dolgozók

Published

on

Rendkívüli mértékű pszichés stressz nehezedik a járványban érintett ápolókra és nővérekre – hívja fel a figyelmet a WHO friss jelentése.

Körükben az öngyilkosság rizikója már a Covid–19 előtt is magas volt, egy kutatás szerint most minden negyedik egészségügyi dolgozó, aki Covid-betegeket lát el, depresszióval vagy szorongással küzd, minden harmadik pedig álmatlanságban szenved.

Már az első hullámban a hiányos vagy zéró védőfelszerelésben dolgozó, végletekig elcsigázott orvosokról szóltak világszerte a híradások, így nem csoda, ha sokan fertőződtek meg közülük. A védekezési lehetőségek azóta sokat javultak, a fejlett országok feltöltötték a maszk-, kesztyű-, arcpajzs- és egyéb védőfelszerelés-készleteket. A hivatalos hazai adatközlésekből kiderül, hogy a fertőzöttek 3,3 százaléka egészségügyi dolgozó, ami közel 4 ezer embert jelent, ebből viszont csak hárman nem élték túl a betegséget. Magyarországon tehát nemzetközi viszonylatban jó a helyzet. A közvetlenül a betegekkel dolgozók azonban ettől még ugyanúgy fokozott veszélyben vannak, ami a túlterheléssel együtt komoly stresszhatást jelent – mondta el kérdésünkre Kisházy Gergely munkapszichológus.

A kórházi ellátásra szorulók számának erőteljes növekedésével újabb és újabb Covid-osztályok nyílnak, ahová olyan dolgozókat vezényelnek, akik sohasem kezeltek fertőző betegeket. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója a héten arról beszélt, hogy a legnagyobb teher alatt az ápolók vannak. A Covid-részlegeken ugyanis az ápolóknak tetőtől talpig beöltözve, szkafanderben, dupla maszkban, arcpajzsban, védőszemüvegben, dupla kesztyűben kell vénát szúrni, újraéleszteni, ágyneműt cserélni, és minden egyéb, amúgy is nehéz fizikai munkát jelentő feladatot elvégezni, ez pedig fokozott stresszel jár.

Kisházy Gergely ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a stressz első fázisa az akut stressz, ami, ha túl erős, átfordulhat a traumás stressz állapotába. Ez már olyan érzékelhető tünetekben is megnyilvánul, mint figyelemzavar, alvászavar, vagy ingerültség. Ha az állapot tartóssá válik, beáll a krónikus stressz, ami a klinikai kiégés előszobája – mondta el a szakember, aki szerint tavasszal sok dolgozó jutott el idáig, ami miatt többen távoztak is a szakmából. A második hullámnak így már egy meggyengült, megfogyatkozott csapat kezdett neki. Kisházy Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a sok egyéni stressz csoportstresszé, kollektív kiégéssé terebélyesedhet. Ilyenkor egy szervezetben robotszerűen végzik a dolgukat az emberek, sok a vita, romlik a teljesítmény, és sokszorosára nő a hibák gyakorisága. Nem lélegeztetőgépet kell venni, hanem a munkavállalókat kellene megvédeni a túlterheléstől – tette hozzá. 

Török Dániel

 

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version