Negyedével csökkent a tévéreklámok mennyisége

A legtöbb reklám az egyik reggeli műsorban jelenik meg.

Négyezerrel kevesebb reklám jelent meg az idei első fél évben a kereskedelmi televíziókban, mint tavaly ugyanekkor – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, hogy a hatóság által elfogadott, az országos kereskedelmi televíziók 2020 első félévében sugárzott, saját gyártásban készített műsoraiban feltűnő termékmegjelenítéseket vizsgáló tanulmány szerint a hat hónap alatt 13 151 ilyen típusú hirdetés szerepelt az RTL Klubon és a TV2-n, ami 26 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.

Ennek oka elsősorban a koronavírus-járvány miatt kialakult műsorstruktúra-változás: a saját készítésű műsorszámok forgatása nehézkessé vált, a piaci és reklámkörnyezet radikális változásokon ment keresztül, ez pedig nehezítette a televíziós termékmegjelenítéseket – értékeltek.

Ismertették: a legtöbb hirdetés az RTL Klub Reggeli (3189) című műsorához kapcsolódott, amelyet a Fókusz (1630) és a TV2 Mokka (594) című műsora követett. A termékmegjelenítésekben 1928 különböző márkát reklámoztak, köztük az ALDI üzletlánc szerepelt a legtöbbet 437 alkalommal, és ez a márka állt az élen az RTL Klubnál is. A TV2-nél a Mozi+ televíziós csatorna volt az időszak vezető hirdetője 139 megjelenéssel.

A gazdasági szektorok közül a szolgáltatás jelent meg leginkább, amelyet az élelmiszer- és a közlekedési ágazat követett. A szolgáltatásokon belül az olyan egyéb szolgáltatások, mint az állatkertek, arborétumok és a különböző tematikus élményközpontok, az élelmiszerek között az éttermek és a sörözők, míg a közlekedési szektornál a személyautók szerepeltek a legtöbbször.

A hatóság idén a virtuális reklámokat is vizsgálta. Az év első félévében 466 ilyen virtuális reklámot adtak le: tizenegyet az RTL Klubon és 455-öt a TV2-n. Míg előbbinél ezek a Reggeli és a Fókusz című műsorokban jelentek meg, utóbbinál több mint felük vetélkedőkhöz kapcsolódott.
A virtuális reklámok 42,7 százaléka a tömegtájékoztatási szektorhoz tartozott, és főként leánycsatornákat reklámozott, míg 27,7 százaléka a kereskedelmi szektorra fókuszált – tudatták.

A virtuális hirdetések során az élményt hordozó vizuális felület összezsugorodik, és új inger jelenik meg a képernyőn, amely automatikusan elvonja a nézők figyelmét. A termék ebben az esetben nem a műsorba integrálva jelenik meg, hanem utólag, sokszor a tartalomtól függetlenül tűnik fel a képernyőn. Ez a fajta megjelenés a korlátozottabb elterjedtsége és az újszerűsége ellenére egyelőre jó emlékezeti hatást tud elérni, de fogadtatása egyértelműen negatív – olvasható a közleményben.

(MTI)