Visszatérés a piachoz – elrajtolt az Art Market

A Pesti Hírlap péntek délután megjelent hétvégi kiadásából.

Idén tizedik alkalommal nyitották meg csütörtökön az Art Market Budapestet a Millenárison. A magyar és nemzetközi alkotók munkáit is felvonultató művészeti vásár vasárnapig tart, témája idén a rendszerváltás három évtizede. Az idei esemény nemcsak az elmúlt tíz évet ünnepli, de fontos visszatérési pontot is jelent a járvány miatt nehéz helyzetbe került művészeti világ számára is.

„Ez a négy szög a semmi közepén én vagyok, és a családom. Az óriási körön kívüli szögek pedig a barátaim és ismerőseim, akiket hosszú ideig nem láthattam” – mutatta be a karanténhelyzetről szóló Eclipse (Napfogyatkozás) című alkotását Marcus Levine angol képzőművész a megnyitás előtti napon. „Vörösre pedig azokat a szögeket festettem, amelyek olyasvalakit jelképeznek, akik elkapták a vírust.”

Segíteni a magyar képzőművészetet

Levine egyike annak a száznál is több művésznek, akik a járvány miatti beutazási és szállítási nehézségek ellenére is képviselteti magát a Millenárison megrendezett Art Market Budapesten, ami Magyarország legnagyobb, évente megszervezett kortárs képző- és fotóművészeti kiállítása. A közel ötven országból érkező, több mint nyolcvan művészeti stúdió termését bemutató eseménynek idén kiemelt célja az, hogy a járvány által sújtott hazai képzőművészeti életet támogassa – így több külföldi stúdió is inkább magyar alkotói műveit mutatja be.

„Aki bármilyen mértékben felelősséget érez a hazai képzőművészeti élet iránt, az az idei évben látogatásával, szeretetével, és vásárlásaival hatékonyan fejezheti ki szimpátiáját” – írta Ledényi Attila, az esemény alapítója sajtóközleményében.

A magyar alkotókra helyezett hangsúly a vírus miatti utazási korlátozások okán is könnyebbé tette a helyzetet, mert kevesebb gond volt a műtárgyak szállításával, illetve karanténban is kevesebbeknek kellett időt tölteniük – Levine például tíz napig volt izolációban Budapestre utazása után, de elmondása szerint a magyar bor iránt érzett szeretete átsegítette ezen az időszakon.

„A járványhelyzet egyszerre beszűkíti, de különlegessé is teszi az idei eseményt” – értékelte Ledényi a rendhagyó vásárt.

Hangsúlyos a vidéki jelenlét

A hazai kiállítók közül különösen nagy hangsúly került a vidéki műhelyekre: a pécsi Nick, a solymári WESTART Project, illetve a Pacsai Művésztelep is képviselteti magát az olyan budapesti intézmények mellett, mint a Robert Capa Kortárs Fotóművészeti Központ, vagy az Artphoto. A határon túli magyarok munkáit is bemutató stúdiók közül pedig a kolozsvári Centrul de Interes-t érdemes kiemelni. „Kolozsvár sok tekintetben a kelet-európai művészvilág középpontja, és ez jelentős részben nekik is köszönhető” – magyarázta Ledényi.

A szerepeltetett művészek között a kortárs szcéna ígéretes tehetségei mellett feltűnnek komolyabb hírnévvel rendelkező arcok is. A Ruben Brandt, a gyűjtő eredetileg képzőművészként befutott rendezője, Milorad Krstić alkotásai is itt vannak, de a nemrég elhunyt, legendás Christo grafikáival is lehet találkozni. A pop art rajongói pedig még az irányzat egyik legjelentősebb képviselője, Robert Indiana munkáit is kiszúrhatják. Ezen felül más társművészetek is képviselik magukat, a kiállítás ideje alatt például a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ művészei is adnak elő műsorokat.

Visszatérés a piachoz

Nemcsak művészi, de gazdasági szempontból is érdekes pont jött el a nonprofit vállalkozások és egyetemi projektek termése mellett elsősorban kereskedelmi alapon működő, műhelyekre fókuszáló vásár életében. Az esemény szervezőinek nem titkolt célja, hogy segítsék bevezetni a közönséget a műtárgyvásárlás világába, azonban a járványhelyzet idén ebből a szempontból is kihívást jelent.

„Az üzleti pezsgés lelohadt az utolsó fél évben – állította Ledényi. – Itthon csak a Magyar Nemzeti Bank vásárolt komolyabban, százmillió forintos nagyságrendben műtárgyakat. Így ami most itt történik, az egy nagy visszatérés a piachoz.” Azt azonban a jelenlegi helyzetben szerinte sem lehet pontosan megjósolni, hogy anyagi szempontból milyen végeredménnyel zárul a vásár. „A párizsi művészeti vásárt nézve van remény, hiszen ott szuper eladások voltak magas látogatottság mellett. De Budapest nem Párizs” – mondta.

A művészeti szektor visszaesése az elmúlt időszakban azonban láthatóan inkább anyagi, mintsem ihletbeli gond. A kiállított alkotások között számos olyan is akad, ami az utolsó pár hónapban készült, és a koronavírus miatt feje tetejére állt világra reflektál. „A művész munkája általában magányos – vélte Marcus Levine. – Így ebből a szempontból a bezártság sem okozott óriási gondot.”