Véget ért a Mosaic Északi-sarki expedíció

Egy évig tartó útja végén hétfőn visszaérkezett az Északi-sarkról kiindulási pontjára a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedícióján kutatta a sarkvidék klímáját.

A bremerhaveni Lloyd hajógyárban számos érdeklődő mellett Anja Karliczek tudományos kutatásokért felelős német miniszter és az Alfred Wegener Intézet igazgatója, Antje Boetius várta a visszatérő nemzetközi kutatócsoportot és a hajó legénységét.

A Mosaic nevet viselő expedícióra a Polarstern 2019. szeptember 20-án indult útnak Norvégia irányába.

Az expedíció vezetője, Markus Rex a megérkezést követően elmondta, útjuk teljes siker volt, rengeteg adatot gyűjtöttek, melyek évekre, ha nem évtizedekre adnak kutatási alapot. Mint mondta, annak is nagyon örül, hogy a fedélzeten senki sem veszítette el egyetlen ujját sem, holott egyiküket fenyegette ez a veszély. Az Arktiszon ugyanis télen mínusz 65 Celsius-fok alá is süllyedt a hőmérséklet.

A jégtörő csaknem tíz hónapon keresztül sodródott a Jeges-tengeren egy jégtáblába fagyva, csakúgy, mint 125 éve a Fram nevű hajó a norvég Fridtjof Nansen vezetésével.

Az útvonalat és a sebességet így a szél és az áramlatok által hajtott jégtábla sodródása határozta meg. A 20 ország 80 kutatója így mérni és dokumentálni tudta a jég teljes ciklusát fagyástól az olvadásig. Az Északi-sarkvidék télen másképp megközelíthetetlen lenne.

A jégből és hóból vett minták a tudósoknak új, az óceánokra és a légkörre vonatkozó információkat jelenthetnek. A méréseknek jelentős hatásuk van a sarkvidék kutatására – mondta Rex.

Az Északi-sarkvidék a klíma változásait korábban jelzi, az elmúlt évtizedekben ez a terület melegedett legerőteljesebb a Föld régiói közül. Nansen idejében a telek még tíz Celsius-fokkal hűvösebbek voltak.

A Mosaic 140 millió eurós (50 milliárd forintos) költségével az eddigi legdrágább és logisztikailag legösszetettebb expedíció volt, amely az Arktisz középső területeit célozta meg.     Anja Karliczek bejelentette, hogy további 10 millió euróval (3,5 milliárd forinttal) finanszírozzák az adatok kiértékelését, hogy minél előbb rendelkezésre állhassanak az eredmények.

„Akkor leszünk csak abban a helyzetben, hogy nálunk, Németországban is óvintézkedéseket tegyünk a klímaváltozás ellen és hatékonyan lépjünk fel vele szemben, amikor megtudjuk, hogyan változik a klíma az Északi-sarkvidéken. Az Arktisz a klímaváltozás gócpontja” – mondta a miniszter.

Az expedíció során egymást szakaszosan váltva összesen 450, a világ minden tájáról érkezett ember dolgozott a Polarstern fedélzetén. A hajót más jégtörők látták el rendszeresen új személyzettel, élelmiszerrel, üzemanyaggal és eszközökkel.

(MTI)