Első világháborús árkot ásnak Pákozdon

Pákozdon járt a honvédelmi miniszter. Kiderült: első világháborús árokrendszert építenek, hogy a múltat felidézve gondolhasson mindenki a jövőre.

„Magyarország több mint ezeréves történelmének egyik legnevesebb helyszíne Pákozd, ahol az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején az önálló magyar honvédség átesett a tűzkeresztségen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter a pákozd-sukorói csata 172. évfordulója alkalmából rendezett keddi megemlékezésen.

Benkő Tibor hangsúlyozta: az országot bejárva számtalan helyszínen emlékművek, emlékhelyek, várak, várromok találhatók, amelyek pontosan azt mutatják, a magyar emberek sokszor emelték fel büszkén a fejüket azért, hogy Magyarország függetlenségben, békében, boldogságban élhessen. Pákozd is ilyen helyszín, amely katonai értelemben nem volt olyan győztes csata, amely „megírná egy ország történelmét, mégis átsegítette a forradalmat a szabadságharc időszakába”.

Az 1848. évi pákozd-sukorói csata emlékműve a pákozdi Katonai Emlékparkban / Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédsereg két és fél hónap alatt ért el a pákozdi csatához. Mint mondta, ez az időszak elegendő volt ahhoz, hogy létrejöjjön az a harcias szellem, amivel felvették a harcot a túlerővel szemben.

Benkő szólt arról is, hogy a 2017-ben elindult haderőfejlesztés nemcsak a katonák felkészítéséről, az eszközök beszerzéséről szól, hanem arról is, amit a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete 25 éve képvisel. Ez pedig nem más, mint a hazafias honvédelmi nevelés, amely során megismertetik a jelenkori fiatalokkal hazánk történelmét, hőseink harcát a függetlenségéért, a szabadságért, megmutatják a haza iránti elkötelezettség, hűség, bajtársiasság fontosságát, aminek köszönhetőek voltak az 1848-as forradalom eredményei.

A Fehérvári Huszárok Egyesületének tagjai a megemlékezésen / Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A miniszter szerint ebben a nevelésben fontos szerepe van a tíz éves pákozdi emlékparknak, amely méltó emléket állít a magyar népnek. Jelezte, hogy a park fejlesztése nem állt meg, most épül az első világháborús árokrendszer, hogy „a múltat felidézve gondolhasson mindenki a jövőre”.

A rendezvény keretében megemlékeztek Gyuricza Béla nyugalmazott vezérezredesről, aki a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka volt, 1994-től országgyűlési képviselő, valamint 1998-tól haláláig a Miniszterelnöki Hivatal védelmi és nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára. Simicskó István (KDNP) emlékezőbeszédében hangsúlyozta: Gyuricza Béla kiváló hazafi és katonapolitikus, szakmailag felkészült, nyitott személyiség volt, akit a hazaszeretet vezérelt, ebből táplálkozott. Az egykori vezérezredes megértette az idők szavát és megérezte szükségét a társadalom felé való nyitásnak, ezért megalapította a Honvédség és Társadalom Baráti Kört, megszólította a civil világot. Mint mondta: a honvédelmi törvényben is rögzített, hogy a honvédelem nemzeti ügy, vagyis nem lehet civil társadalom nélkül a hazát védelmezni, hisz „nem csak hadviseléssel, máshogy is meg kell védeni az országot”.

A beszédek előtt a résztvevők megkoszorúzták Gyuricza Béla emléktábláját, amiről Görög István a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője azt mondta: két célja volt a húsz évvel ezelőtti táblaállításnak, egyrészt az egykori vezetőjükre való emlékezés, másrészt az egykor megsemmisítésre javasolt emlékhely megmentőjére is fel kívánták hívni a figyelmet.

(MTI)