Kutatás: a magyarok 13 százaléka olvas csak rendszeresen

Harminc év alatt harmadára esett vissza a rendszeresen olvasó felnőttek aránya. Az e-könyv még az irodalomkedvelőknél sem tud betörni a piacra. Aki olvas, az havi 12 ezer forintot sem sajnál könyvekre.

Egy friss kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen (legalább hetente) olvas, egyharmaduk alkalomszerűen, míg több mint felük (53 százalék) egyáltalán nem olvas. A férfiak többsége szinte soha nem olvas könyvet – írja a napi.hu.

A MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) szakmai és a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) anyagi támogatásával a Tárki (Társadalmi Kutatási Intézet Zrt.) 2020 nyarán kutatást végzett a magyarok olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére. 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25 százalékuk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve (1981–2020) jelenleg a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya – hívta fel a figyelmet közleményében az MKKE. Harminc év alatt harmadára esett vissza a rendszeresen könyvet olvasó felnőttek aránya a magyar társadalmon belül: a rendszeresen olvasók aránya 1989-ben még 35 százalék volt, míg a soha nem olvasóké 24 százalék.

A középkorúak 60 százaléka szinte soha nem olvas

A teljes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45 százalék), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33 százalék). 2002-ben és 2005-ben a nem olvasók jóval kisebb arányban mondták azt nyíltan, hogy nem szeretnek olvasni (22 százalék, illetve 17 százalék), inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (39 százalék, illetve 46 százalék). Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. Szinte soha nem olvas könyvet a férfiak 59 százaléka, a középkorúak 60 százaléka, az alacsonyan iskolázottak 72 százaléka.

A kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. A felnőtt népesség több mint fele (58 százalék) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százaléka legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1 százalék azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.

A költési szokásokat a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mérte fel a Tárki, mivel elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon. A vásárlók és háztartásaik átlagosan 12 661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban. A legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.

A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy évben nyomtatott könyvet a teljes népesség 34 százaléka, e-könyvet 2 százaléka, hangoskönyvet pedig 1 százaléka vett.

A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85 százaléka használ ki tudatosan, miközben 55 százalékukra jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére – állapította meg a felmérés eredményei alapján a Tárki.