Másra költi a kormány az álláskeresés támogatására beszedett 100 milliárdokat

Magyarországon a világon a legszűkmarkúbb a munkanélküli ellátások rendszere.

Magyarországon a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként a munkanélküli ellátásért cserébe, 2019-ben ebből 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak. Munkanélküli ellátásra azonban a negyedét sem költötték el – írta a G7.

2019-ben az állam összesen 75 milliárd forintot költött munkanélküli ellátásokra, az idei évre a költségvetés elfogadásakor 83 milliárddal számoltak. Ezt az idén tavasszal, már a koronavírus alatt készülő 2021-es költségvetés készítésekor sem emelték meg túlságosan: 85 milliárd forint kiadást várnak 2020-ra, 110-et a jövő évben.

A lap emlékeztet: a Fidesz 2010-ben három hónapos időszakra korlátozta az álláskeresési járadékot, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ez utóbbi jelenleg 161 ezer forint). Ha a 3 hónap letelt, akkor az egészen extrém alacsony összegű, 22 800 forintos szociális támogatást lehet csak kérni. Ennek összege 2009 óta változatlan.

A G7 szerint nehezen érthető, hogy a kormány miért nem ad több támogatást. A munkavállalók a maguk részéről megfizetnék ezt az államnak. 

A munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit – írták.

A példátlan gazdasági visszaesést hozó koronavírus járvány miatt megugró munkanélküliség idején is kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed. A Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet adataiból az is kitűnik, hogy a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap.

Ez nem csak szociális szempontból nézve fölöslegesen büntető, de a gazdaságot is visszahúzza. Közel 200 ezer ember semmilyen bevétellel nem rendelkezik, ezért költeni sem tud, ami miatt a szükségesnek alacsonyabb a fogyasztás. (G7)