Olvasók mindig lesznek: Covidos kiadó-mustra

Közel két és fél hónapra majdnem teljesen leállt a könyvpiac: bezártak a boltok, számtalan beharangozott megjelenést el kellett halasztani. Június elején mindenhol újra kinyitottak a könyvesboltok, ismét beindult a könyvvásárlás és ezzel együtt a könyvkiadás is, valamint – ha minden jól megy – szeptemberben megtartják a nyáron elmaradt Könyvhetet is. A Libri Kiadói Csoportot, a Líra Csoportot és a Pozsonyi Pagonyt kérdeztük, hogyan vészelték át az elmúlt időszakot, és miként készülnek a jövőre.

A könyvesboltok márciusi bezárása miatt mindegyik kiadó kénytelen volt elhalasztani a legtöbb tervezett megjelenéseit. Miként Sárközy Bencétől, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatójától megtudtuk, a Libri, a Helikon, a Jelenkor, a Park és Kolibri kiadó ebben az időszakban is kihozott pár címet, többek közt Margaret Atwood legelső regényét, Az ehető nőt, az Unortodoxot Deborah Feldmantól (melynek sorozatváltozata épp a korlátozások idején debütált a Netflixen) és Selyem Zsuzsa novelláskötetét, melynek címe véletlenül telibe talált: Az első világvége, amit együtt töltöttünk. A júniusban megtartott online Margó Fesztiválra pedig már kifejezetten készültek és több, korábban tervezett könyvet is megjelentettek a rendezvényre, illetve a rendezvényt követő hetekben – többek közt Tompa Andrea, Cserna-Szabó András, Szentesi Éva és Fiala Borcsa regényét –, tehát teljesen nem állt le a könyvkiadás a könyvesboltok zárvatartása alatt sem.
A Pozsonyi Pagonynál azonban kicsit más a helyzet. Miként a Pesti Hírlap megtudta, bár az összes értékesítési pont bezárt – köztük a Pagony tíz boltból álló üzlethálózata is – a kiadó gyorsan reagált a helyzetre, és „értékesítési és marketing szempontból teljes mértékben az online csatornákra koncentráltunk, rengeteg kreatív kezdeményezést indítottunk el, amelyek segítségével Pagony-tartalmakat, kikapcsolódási lehetőségeket kínáltunk a gyerekes családoknak, és ezek nagyon pozitív hatással voltak saját webshopunk értékesítési eredményeire is; a karantén hónapjai alatt átlagosan több mint két és félszer annyi könyvet értékesítettünk online, mint az előző év azonos időszakában a webboltunkban.”

Nincs akkora forgalom az online térben

A webshopok bevétele azonban korántsem képes pótolni a bolti kiesést. Amellett, hogy Magyarországon még mindig nem annyira elterjedt a neten való rendelés, a könyvek esetében ezt tovább nehezíti, kifejezetten egy olyan termékről beszélünk, amit jobb szeretnek a vásárlók kézben tartani, mielőtt megvásárolják. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki betér egy könyvért a boltba, sok esetben végül többet vásárol, ha végigsétál a polcok közt. Ezt a webshop nem képes képes kiváltani.

A Líra Csoportnál csak minimális növekedés mutatkozott a webshopban, és még a könyvesboltok eladása sem éri el az ilyenkor megszokott mértéket az újranyitás óta, Sárközy Bence viszont arról beszélt lapunknak, hogy az online rendelésekben kifejzett növekedést tapasztaltak, de a kieséseket ez nem képes pótolni.

Csökkentett üzemmód

Az elmúlt időszakban számtalan munkahely megszúnt, szinte egyik napról a másikra. A kiadóktól viszont úgy tudjuk, elbocsátások nem, csak idéglenes bércsökkentések voltak. Miként a Líra Csoport mondta: „Számos munkakörben (a bolthálózatnál és a kiadóinknál is) kényszerűségből csökkentenünk kellett a napi munkaidőn, ezzel párhuzamosan pályáztunk az állami bértámogatásra is. A csökkentés nagysága munkakörönként is eltérő volt, annak függvényében, hogy az adott feladatokat milyen mértékben érintette a vírus okozta visszaesés. Boltjaink szerencsére már visszaálltak a normál ügymenetre.”
A Libri Kiadói Csoportnál nem pályáztak állami támogatásra, igaz – tudtuk meg Sárközy Bencétől – lehetőséget kaptak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagkiadóiként, hogy a szakmai szervezeten keresztül a KELLO (azaz a Könyvtárellátó) vásárolhasson a készleten lévő címeikből. Miként mondja, „a válság okozta nehézségeket igyekeztünk úgy kezelni, hogy minden alkalmazottunk és minden partnerünk (műfordítók, korrektorok, nyomdák stb.) ki legyen fizetve. Ez azért is fontos, mert a tavaszi hónapokban is új megbízásokat adtunk, a kollégáink is végezték a munkájukat a home office keretei között, hiszen vannak kiadásra váró könyveink, mert amikor kiadási jogot veszünk – legyen az magyar szerző műve vagy világirodalmi cím –, nem hónapokra, hanem évekre tervezünk.”

A Pagonynál elsősorban a bolti eladókat érintette a veszélyhelyzet miatt kialakult állapot, ám a dolgozóktól itt sem vált meg a cég, miként nyilatkozták: „változtattunk a munkakörökön, de ez is csupán időleges változás volt, már minden a normál rend szerint történik.”

Szeptemberben Könyvhét?

Mivel a nyár folyamán – a rendkívüli állapot miatt bevezetett új szabályok miatt – nem lehetett megtartani a Könyvfesztivált és az Ünnepi Könyvhetet, ez utóbbi rendhagyó módon szeptember 17. és 20. közt kerül megrendezésre, a szokásos helyszínen, a Vörösmarty téren (persze, csak ha addig nem változik a jelenlegi járványhelyzet).

A Líránál óvatosak, bár szeretnének minél több címet kihozni a rendezvényre, közben számolnak az esetleges második hullámmal is, és azzal, hogy egyes könyveik megjelenése tovább fog csúszni. A Libri Kiadói Csoportnál ennél derűlátóbbak, de az óvatosság náluk is jellemző: „Most annyit tehetünk, hogy nagyon alaposan átgondoljuk a második félév kiadási terveit, így a szeptemberi könyvheti megjelenéseinket is. A korábban tervezettnél biztosan nem adunk ki több könyvet, akkor sem, ha tavasszal bizonyos megjelenések el is maradtak. Igyekszünk úgy optimalizálni, hogy a szerzőknek és a vásárlóknak is jó legyen, de két lábbal a földön maradjunk. A szeptemberi Könyvhéten már biztosan olvasható lesz Térey János önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca vagy Rubik Ernő könyve, A mi kockánk. Náray Tamás új művét – Volt egyszer egy varrodám – is hatalmas várakozás övezi. A Park Kiadónál jön Elena Ferrante új regénye, A felnőttek hazug élete, aminek a nemzetközi premierje, így a magyar kiadása is – szintén a járványhelyzet miatt – szeptember 1-re tolódott. A Helikonnál az év egyik legjobban várt címe lesz Presser Gábor önéletrajza, a Presser könyve. A Kolibri Kiadónál Tittel Kingának, a Mesélő Budapest írójának új könyve már augusztusban megjelenik. Az idegenvezetőként dolgozó szerző ezúttal A Duna kincsei címmel írt zsebkönyvet, amely a belföldi nyaralásokhoz lehet ideális. A kiadói csoport minden műhelye képviselteti magát a rendhagyó őszi Könyvhéten, de a korábbiaktól eltérően nem külön-külön standokon, hanem 2-3 közös pavilonban találják meg az olvasók kínálatunkat. Legalábbis ez a tervünk, reméljük a vírushelyzet nem hiúsítja meg a rendezvényt” – mondta Sárközy Bence. A Pagony is több kiadvánnyal tervez, új kötettel jelentkezik Dániel András, Harcos Bálint, Kerékgyártó István, Kiss Judit Ágnes, Szabó Borbála, Vadadi Adrienn, Vörös István és Wéber Anikó is.

Summa summarum

A kialakult helyzetnek, az elmúlt hónapoknak mindegyik kiadó szerint megvoltak a maga tanulságai, amiket a későbbiekben érdemes felhasználni. A Líránál épp a vírushelyzet kiszámíthatatlansága mutatott rá arra, hogy milyen változtatásokat érdemes eszközölni a napi munka szervezésében. A Pagonynál úgy nyilatkoztak, hogy „mind a könyvkiadás, mint a könyvek értékesítése terén a siker kulcsa az, ha ismerjük a közönségünket, és az ő kérdéseikből, igényeikből indulunk ki, azokra igyekszünk választ adni – ez az alapja a hosszú távú sikernek és a váratlan helyzetekre történő megfelelő alkalmazkodásnak.”

(Cikkünk eredetileg a Pesti Hírlap hétvégi, nyomtatott kiadásában jelent meg.)