Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

„Jól ismerem azt a félálomszerű, a fantasy-határvidékének mondható világot”

Svébis Bence

Létrehozva:

Fotó: Englert Orsolya

Huszti Gergely író, szerkesztő több mint tizenöt éve van a könyves szakmában. Első, a Mesteralvók hajnala című regényéért idén megkapta Az Év Gyerekkönyve Díjat Az Év Ifjúsági Könyv Írója kategóriában. A szerzővel a fellendülőben lévő fantasy műfajról, a szigorú szerkesztőkről és az insomniáról is beszélgettünk.

A Mesteralvók hajnala az első regénye. Miért épp egy ifjúsági művel debütált?
Sem ifjúságinak, sem fantasynak nem szántam a regényt. Egy történetet szerettem volna elmesélni, lehetőleg olyan modorban, ami illik a középkorias hangulathoz, amiben a java játszódik. Három narrátor lép ki és be a történetbe, ez három beszédmódot feltételezett, ez izgatott jobban, és nem az ifjúsági címke. Természetesen, a kiadóm jobban érezte, hogy ki lesz a reménybeli olvasó, de meg kell mondanom, külön öröm, amikor korombéliek jeleznek vissza, hogy ők bizony nem olvasnak sem ifjúsági műveket, a fantasytől meg egyenesen kirázza őket a hideg, de ez tetszett nekik, várják a folytatást.

15 évig dolgozott a Librinél szerkesztőként, vezető szerkesztőként. Mennyire volt szigorú önmagával írás közben?
Maradjunk annyiban, hogy igyekeztem. Persze, a szerző soha nem láthat ki a kéziratából teljesen, főként, ha közel 30 szereplőt kell mozgatnia egyidejűleg. Kell egy jó szerkesztő is, aki ez esetben nem én voltam, hála az égnek.

Egy interjúban „portal fantasyként” határozta meg a regényt. Mit jelent ez pontosan?
Talán nem is én határoztam meg így, hanem maguk az olvasók. A legegyszerűbben azt mondhatnám, hogy a történetben létezik egy átjáró, amin keresztül egy másik világba jut egy vagy több szereplő. Nálam Milán, a tizenéves gamer srác az, aki egy középkorinak mondható létbe csöppen annak minden mocskos és magasztos velejárójával. A rejtélyes kapu pedig egy somlyóbányai viadukt, Salgótarján mellett.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a fantasy művek népszerűsége. Ön szerint mi lehet ennek az oka?
Nem vagyok a terület szakértője, de mint könyvszakmai munkás, azt látom, hogy a fikciós műfajon belül a fantasy az, amiben a klasszikus értelemben vett nagyregény, a világmagyarázó és jellemformáló történet búvóhelyet talált, és nem ölte ki a kilencvenes évek posztmodern irodalma. A Netflixen futó vagy az HBO-s sorozatok pedig igen sokat tettek a műfaj népszerűsítésért az elmúlt években, és kirángatták a „gyermekded” és „ponyva” címkék alól.

Szintén fantasy-világban játszódik az ASMR Akadémia, ami egy szerelem projekt. Mit kell tudni erről a szokatlan, videókból összeálló történetről?
Az ASMR abszolút modern trend a videómegosztó platformokon, elsősorban finom hangokkal, zörejekkel, halk beszéddel vagy suttogással oldja a napi stresszt a hallgatóban. Én is küzdöttem insomniával, úgy tíz éve, jól ismerem azt a félálomszerű, egyben fantasy-határvidékének mondható világot, amibe ezeket a rövid epizódokat helyezem. A néző a főhősöm, akit különféle fura karakterek vezetnek egy úton, feladatot kap, tárgyakat és segítőket, mintha a Kaland, Játék, Kockázat könyvek kelnének életre, persze abszolút low-fi módon. Szerencsére, több mint 4000 feliratkozó várja hétről hétre az új epizódokat, és nekem is kikapcsolódás ez a játék.

Legnépszerűbb cikkeink