Minél szegényebb valaki, annál nagyobb eséllyel Fidesz-szavazó – de miért?

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, lefelé haladva viszont folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága, a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége. Az alacsony végzettségű és jövedelmű választók, a fizikai munkások, a falvakban élők, a romák, és az internet-hozzáféréssel nem rendelkezők is az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak. Egy Momentum-közeli szakember vezette kutatóintézet írt tanulmányt erről. 

Ezt egy frissen alapított, ellenzéki kötődésű szakértők álló kutatóintézet pilot-tanulmánya állítja, amelynek összefoglalóját a 24.hu közölte.

A tanulmány alapján a cigányok, az alacsony végzettségűek, a kistelepülésen élők, az internettel nem rendelkezők lényegesen, az alacsony jövedelműek és kevés vagyontárggyal rendelkezők pedig enyhén nagyobb arányban kormánypártiak, mint a többi csoport tagjai. A szerzők szerint azt, hogy

a Fidesz támogatottsága – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetűek körében lényegesen nagyobb az átlagnál,

már többen kimutatták, ahogyan azt is, hogy a baloldal mára elveszítette a munkásszavazatok zömét (kivéve Budapesten).

A kutatók szerint a rossz társadalmi helyzetű emberek inkább a mentális biztonságot, az önigazolást, a külső és belső békét keresik, ennek következménye, hogy a fennálló – számukra előnytelen – rendszert adottságnak gondolják, így a változtatás felelőssége lekerül a vállukról. A kormányzati kampánytervezés azt is felismerte, hogy

az alacsony státuszú csoportok inkább egymással, mintsem az elittel kívánnak versenyezni,

így a migránsokat, sőt a hajléktalanokat is sokkal ellenszenvesebbnek tartják, mint az ellenzék által emlegetett korrupciós ügyeket, és nem jellemző rájuk a demokráciaféltés sem.

• Minél privilegizáltabb helyzetű egy válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább véli úgy, hogy jó az irány. Alaptalannak látszik tehát az a várakozás, hogy a „szegények lázadása” dönti meg a kormányt – szögezi le az elemzés.
• A tanulmány alapján a teljes népesség 6 százaléka veszíthette el a munkáját a járvány kezdete óta, 12 százaléknak jelentősen csökkent a jövedelme, további 8 százalék pedig csökkenésre számít – ők együtt a társadalom negyedét, az aktívak csaknem 40 százalékát teszik ki, vagyis összesen több mint kétmillió embert.

A kérdés most az, hogy kit és milyen mértékben hibáztatnak a visszaesés miatt, és hogyan értékelik saját helyzetük jövőbeni alakulását.

A krízis széles rétegeket érint, és kérdéses, hogy meddig tarthat ki azok türelme, akiket jövedelemveszteség ért vagy ér majd – olvasható a tanulmányban, amely szerint

a kormány népszerűségének alakulása jelentős részben a gazdasági (és egészségügyi) válság kifutásán fog múlni.

A 21 Kutatóközpontot fiatal kutatók alapították. Az intézet vezetője Róna Dániel politológus, aki korábban több ellenzéki pártnak, politikusnak is dolgozott, 2018 nyara óta a Momentum munkáját segíti. (24.hu)