Giccses, elavult, idézethamisító – kiborultak az új tankönyv egyik oldalától

Giccsesnek, minden szempontból értelmezhetetlen szimbolikájúnak és erőltetett üzenetűnek találják az ötödikes irodalomkönyv egyik oldalát. Ráadásul az idézet sem stimmel rajta.

Disney-hercegnők, tündérek, szivárvány, ősmagyarok, csodaszarvas és egy elrontott Kányádi-idézet szerepel azon a tankönyvillusztráción, amely borzolja a kedélyeket a közösségi oldalakon. Amint azt Nyáry Krisztián irodalomtörténész kiszúrta, az idézetet nem is Kányádi mondta, csak idézte egy interjúban: „A közösségre nevelődtünk. Nálunk például lakodalmi rigmus az, amit itt talán nem lehetne akként »eladni«: »Legelső a nemzet, második a család, és csak harmadsorban nézd a magad javát!«” (Kisalföld, 2009. május 9. 12.o.)

A sokak szerint giccses látványvilág mellett több kritika érte a kép üzenetét is, amellyel kapcsolatban nem csak a nem is Kányáditól származó lakodalmas népi rigmus családfelfogását tartják aggályosnak, hanem azt is, hogy a csodaszarvas legendája – amelyet ábrázol – valójában egy leányrablás történetét meséli el.

A kissé naív honfoglaló-ábrázolás sem üti meg a mércét, tekintve, hogy azon keverednek a XIX. századi, romantikus ősmagyar-ábrázolások, például a Hősök terén látható Árpád-szobor – középkori perzsa katonai öltözet alapján elképzelt – elemei a László Gyula 50 rajz a honfoglalókról című, régészeti leletek alapján rekonstruált képpel.

Hont András, a HVG publicistája szerint azt is „sikerült elbaszni„, hogy bár a mondában szarvasünő (fiatal szarvastehén) szerepel azt agancsokkal ábrázolják, pedig az ábrázolt gímszarvasnak csak a bikája agancsos. Hont arra a néprajztudományt régóta foglalkoztató kérdésre, miszerint miért ábrázolják a sztyeppei kultúrkörben a szarvastehenet hagyományosan agancsokkal nem tér ki.

Nyáry Krisztián

Többen megosztották az új NAT jegyében megjelent ötödikes irodalomtankönyvnek ezt a minden szempontból szépséges oldalát. Úgyhogy én most nem is elemezném a szivárvány alatt vonuló ősmagyarok és a…