A NATO-nak foglalkoznia kell Kínával

Kína felemelkedése katonai kihívást is jelent, amellyel az eddiginél többet kell foglalkoznia a NATO-nak – mondta az észak-atlanti szövetség szervezetének főtitkára a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Kína megerősödése „alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt”, ami ugyan jelent lehetőségeket, főleg gazdaságilag, de kihívásokat is, méghozzá elsősorban katonai, hadászati téren.

A Welt am Sonntag idézte az amerikai védelmi minisztérium adatait, amelyek szerint a világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodó kínai erők több mint 2000 rövid, közepes és nagy hatótávolságú rakétafegyverrel rendelkeznek.

Kína nagyon sok pénzt fordít nukleáris fegyverekre és nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek akár Európát is elérhetik – mondta ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a NATO-tagországoknak közösen szembe kell nézniük ezzel a kihívással.

A Welt am Sonntag összeállítása szerint a kínai arzenálban különösen figyelemre méltó a DF-21D típusú nagy hatótávolságú rakéta, amellyel tengeri célpontokra lehet csapást mérni. Kifejtették, hogy Peking ki akarja szorítani az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térségből, hogy átvegye az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. Ennek közvetlen hatásai lennének az európai gazdaságra, amely kiszolgáltatottá és talán akár zsarolhatóvá is válhatna.

A NATO érzékeli a veszélyt. „Kína egyre közelebb jut Európa kapujához” – fogalmazott a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy Peking megjelent a sarkköri térségben, Afrikában és a Földközi-tengeren, „erőteljes beruházási tevékenységet folytat az európai kritikus infrastruktúra területén”, a digitális, online térben pedig a leginkább befolyásos tényezők közé tartozik.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Peking ugyan egyetlen tagországra sem jelent „közvetlen fenyegetést”, a Dél-kínai-tenger térségében viszont egyre erőteljesebben igyekszik korlátozni a közlekedés szabadságát a nemzetközi vizeken, ami igen nyugtalanító.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy „a Dél-kínai-tenger nem bevetési terület a NATO számára”, a szövetségnek nincs oka arra, hogy csapatokat küldjön a térségbe – mondta Jens Stoltenberg.