Izrael ígéri, elfoglalja Ciszjordánia egyes részeit

Benjamin Netanjahu miniszterelnök arról beszélt, itt a soha vissza nem térő alkalom.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn Jeruzsálemben ígéretet tett arra, hogy a közelgő hónapokban megvalósítja Ciszjordánia egyes részeinek Izraeljez csatolását, jelezve eltökéltségét, hogy e tervét az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is tovább viszi, írja az MTI.

„Soha vissza nem térő történelmi alkalomnak” nevezte azt a lehetőséget, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja. „Nem fogom elszalasztani az alkalmat, hogy kiterjesszem az izraeli szuverenitást erre a területre” – mondta a miniszterelnök, aki pártjának, a Likudnak a következő hónapokra vonatkozó politikai akciótervét ismertette. Hozzáfűzte: ilyen történelmi jelentőségű esély Izrael 1948-as megalapítása óta nem kínálkozott. Utalt az amerikai béketervre, amely szerinte lehetővé teszi, hogy át lehessen szabni a Közel-Kelet térképét.

Az új izraeli koalíciós megállapodás értelmében július 1. után Izrael a fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet, főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló területeket, valamint a Jordán folyó völgyét is a fennhatósága alá vonhatja az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján. Ez volt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök legutóbbi választási kampányának központi ígérete, miután Donald Trump amerikai elnök januárban előterjesztett béketerve megengedte a szóban forgó területek Izraelhez csatolását.

Az amerikai elképzelés szerint Ciszjordánia 70 százaléka a palesztinok felügyelete alatt állna, azonban megmaradnának a területen az összesen több százezres zsidó telepek. Emellett a palesztinok nem ellenőrizhetnék a saját határaikat, Jeruzsálem pedig Izrael oszthatatlan fővárosa lenne.

A palesztinok úgy értékelik, hogy mindez a kétállami megoldás iránti utolsó reménysugarat is kioltja. A Palesztin Hatóság a napokban megszüntette a biztonsági együttműködést az izraeli védelmi alakulatokkal.

Az annexió terve éles bírálatokat váltott ki szerte a világban. A ciszjordániai területek annektálására vonatkozó elképzelésének feladására szólította fel Izraelt az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet szintén a tárgyalások újrakezdésére szólította fel az izraeli és a palesztin felet, a Vatikán is aggodalmának adott hangot az izraeli tervvel kapcsolatban.

Az ENSZ több tagországa arra szólította fel Izraelt, hogy álljon el az elképzelésétől. Franciaország, Belgium, Németország és Észtország közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy – hacsak az izraeliek és a palesztinok közösen másképp nem döntenek – továbbra is az 1967-ben megállapított határokat tekintik érvényesnek. A nyilatkozat aláhúzza azt is, hogy az annektálás ellentétes lenne a nemzetközi joggal, valamint kiáll a kétállami megoldás mellett, amelyet a béke egyetlen lehetőségének nevez.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Az elmúlt évtizedekben Izrael telepeket épített Ciszjordániában, noha ezek létrehozását a nemzetközi közösség legtöbb országa a nemzetközi jog megsértésének és a béke akadályának tekinti.