Trianonra emlékeztet Karácsony

A főpolgármester arra kéri a budapestieket, hogy álljon meg a város egy percre június 4-én, Trianon 100 éves évfordulóján.

Karácsony Gergely felhívásában azt írja: „Gondolkodhatunk különbözőképpen arról, a múltat úgy kell-e lezárnunk, hogy kilépünk Trianon árnyékából. Szerintem a múlt lezáráshoz éppen az kell, hogy belépjünk ebbe az árnyékba. Szembe kell nézni rossz döntésekkel a régmúltból és a közelmúltból is, nem a múltban szerzett sebek elfedése, hanem éppen a jövő lehetőségeinek megragadása miatt.

Vitatkozhatunk arról, mi vezetetett az 1920-as trianoni békediktátumhoz, a történelmi Magyarország felszámolásához. Én azt gondolom, hogy a nagyhatalmak önzése és felelőtlensége mellett ebben jelentős szerepe volt a dualizmus magyar politikai elitjének, korlátozó politikájának is. Gondolkodhatunk különbözőképpen arról, hogy milyen a felelős nemzetpolitika száz évvel a békediktátum után. Én például azt gondolom, hogy minden eszközzel támogatnunk kell a határon túli magyar közösségeket, de ezt akadályozza minden olyan tett és kimondott szó, amit a környező országokban a határok megváltoztatására való törekvésként lehet értelmezni.

Abban azonban nem lehet közöttünk vita, hogy száz évvel ezelőtt ordítóan igazságtalan, a nemzetek önrendelkezését sárba tipró döntés született. És mi magyarok, száz évvel a döntés után sem érezhetünk ezzel kapcsolatban mást, mint mélységes fájdalmat. Fájdalmat azért, mert kilakoltattak bennünket országunkból, hiszen Magyarország elvesztette területének és nemzeti jövedelmének kétharmadát. És fájdalmat azért is, mert a nemzeti önrendelkezés jelszavát sárba tiporva, 3,5 milliónyi polgártársunk került pusztán hatalmi számításból, akarata ellenére idegen állam fennhatósága alá. Mintegy 400 ezren kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, sokuk vasúti vagonokban húzta meg magát hetekig-hónapokig, néha évekig. Rájuk, Budapest első menekültjeire is emlékezünk, amikor Trianonról szólunk.

Hogy fájdalmunkból ne gyűlölet, a múlttal való szembenézésből ne a jövő feladása legyen, ahhoz az kell, hogy egy percre legalább legyen közös az emlékezésünk. Ezért, a nemzet fővárosának főpolgármestereként arra kérem a budapestieket, járuljanak hozzá maguk is, hogy egy perce álljon le a város a trianoni döntés századik évfordulóján, június 4-én, 16 óra 30 perckor. Egy percre meg fog állni a budapesti közösségi közlekedés, leállnak a metrók, a buszok, a villamosok, és arra kérek mindenkit, hogy egy rövidke percre álljunk meg mi is, mindannyian, a budapesti polgárok közössége. Álljon meg egy percre a közúti autós, biciklis és gyalogos közlekedés!

A csendben halljuk meg egymás közelségét határon innen és túl, a múlt a jövő generációit, tegyük ezt a fővárosban, és vidéken is!

Aztán az egy percnyi csend után úgy induljon tovább az élet, hogy egy kicsit közelebb vagyunk egymáshoz!”