Globális mentális egészségügyi katasztrófára figyelmeztet az ENSZ

A gyerekek és az egészségügyi dolgozók különösen nagy veszélyben vannak.

Világméretű mentális egészségügyi katasztrófát is okozhatnak a koronavírus-járvány hatásai – állítják az ENSZ egészségügyi szakemberei. Nemcsak azok jólétére jelenthet veszélyt a járvány, akik közvetlenül vagy közvetve találkoznak a halálesetekkel, hanem azokra is, akik elszigetelődve élik mindennapjaikat, vagy elveszítették a munkájukat. A széles körben terjedő álhírek, pletykák, és a bizonytalanság is okozhat szorongást, reménytelenségérzetet, hiszen nem tudjuk, hogy a veszélyhelyzet meddig fog tartani. Budapesten hét hete vannak érvényben a kijárási korlátozások, az iskolák pedig több mint két hónapja bezártak, és kérdéses, hogy szeptemberig kinyitnak-e.

„Az elszigetelődés, a félelem, a bizonytalanság, a gazdasági válság mind okozhat szorongást” – mondta Devora Kestel, a WHO mentális egészségügyi részlegének vezetője. Kestel szerint a kormányoknak is fel kellene készülnie arra, hogy a közeljövőben megugrik a mentális betegek száma. „Emberek százmilliói szenvedhetnek, itt az ideje enyhíteni ennek a hosszú távú gazdasági és társadalmi következményeit” – tette hozzá. Sokaknak kell szembenézniük a gazdasági válság hatásaival, rengetegen vesztették el a munkájukat, vagy került veszélybe a megélhetésük.

Akár jól is ki lehet jönni a krízisből

Az ENSZ szerint az egyik legveszélyeztetettebb csoportot azok a gyerekek, fiatalok alkotják, akiket a korlátozások elszakítottak a barátaiktól, és nem járhatnak iskolába. „A korlátozásokat kétféleképpen lehet értelmezni. Van egy nagyon jó oldala, hiszen hosszú ideig együtt lehet a család, szerencsés esetben apa és anya is, konfliktusok nélkül. Ez főleg azoknak lehet jó, akik eddig a sok munka miatt ritkábban látták az apukájukat, most hétköznap is több lehetőség van a játékra, beszélgetésre” – mondta Tari Annamária pszichoterapeuta a Pesti Hírlapnak. (Japánban éppen ez az egyik oka, hogy rekordmértékben csökkent az öngyilkosságok száma.)

„A gyerekek esetében az is nagyon sokat számít, hogy a szülő hogy reagál erre a rendkívüli helyzetre. Az a legoptimálisabb, ha elfogadja, és úgy tud alkalmazkodni hozzá, hogy közben az érzelmei nem válnak indulatvezéreltté. Ha a szülők ingerlékenyebbek, feszültek, nyugtalanok, azt a gyerekek is átveszik, hiába mondják nekik, hogy nyugodjanak meg. Viszont az emberek egy része képes megerősödve kijönni a lélektani krízishelyzetekből” – tette hozzá.

A frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók mentális egészsége szintén fokozott veszélynek van kitéve. Az Egyesült Államokbeli egészségügyi dolgozók pánikról, szorongásról, gyászról, tehetetlenségérzetről, álmatlanságról és rémálmokról számoltak be. „Ha nem is ilyen szinten, de a magyarországi Covid-osztályok dolgozói is poszttraumás stressz-szindrómának (PTSD) vannak kitéve, az ő mentális állapotukra is figyelni kell. Az igazán professzionális segítség az lenne, hogy ha kríziskezelésben jártas pszichológusok úgynevezett Bálint-csoportokat indítanának nekik, ahol az átélt érzelmeikről, fájdalmaikról tudnak beszélni. Általában az egészségügyi dolgozóktól azt szokták várni, hogy álljanak a helyzet magaslatán, ezért nehezebben kérnek segítséget” – mondta Tari. A családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott segélyvonalakat is egyre gyakrabban hívják.

Néhány országban már megnőtt a depresszió és a szorongás gyakorisága, főleg a gyerekek szorongásáé. „Utoljára a veterán generációsok életében volt hasonló katasztrófa, a második világháború, vagy az 1956-os események. A később születetteknek Európában, Észak-Amerikában ilyen krízishelyzete nem volt, járványhelyzet pláne nem. Mi még csak filmben láttunk ilyet” – mondta Tari.