Archív cikkek
Leszedték a katinyi vérengzés lengyel emléktábláját Oroszországban, a lengyel külügy tiltakozik
Az Oroszországi Kommunista Párt szerint kérdéses, hogy valóban meggyilkoltak-e lengyel tiszteket abban a tveri épületben, ahol a tábla állt.
Tiltakozásának adott hangot a lengyel külügyminisztérium pénteken amiatt, hogy az oroszországi Tverben csütörtökön eltávolították az egykori szovjet belügyi népbiztosság (NKVD) által lengyel hadifoglyok ellen elkövetett katyni vérengzés két emléktábláját az egykor az orosz titkosszolgálat székhelyéül szolgáló épület homlokzatáról.
„Tiltakozunk annak gyakorlata ellen, hogy a katyni vérengzésre emlékeztető tárgyakat távolítsanak el közterületről, és kitöröljék a terror időszakának emlékét Oroszországban” – írta közleményében a lengyel tárca.
Az orosz média beszámolója szerint az emléktáblákat csütörtökön távolították el a Moszkvától körülbelül 160 kilométerre északnyugatra található Tverben. Az intézkedést az Oroszországi Kommunista Párt (KPRF) kezdeményezte olyan állítólagos történelmi felfedezésekre hivatkozva, amelyek megkérdőjelezték, hogy valóban meggyilkoltak lengyel tiszteket az NKVD tveri épületében. Az azonban vitathatatlan tény, hogy az épületben lengyel hadifoglyokat gyilkoltak meg – közölte a lengyel külügyminisztérium a tveri NKVD egykori vezetőjének, Dmitrij Tokarjevnek az 1991-es vallomására hivatkozva. A tárca szerint több mint 6300 lengyel hadifogoly lelte halálát az NKVD tveri székhelyének pincéiben, köztük voltak rendőrök, határőrök és a katonai rendőrség tagjai.
Katiny (lengyelül írva: Katyn) egyik helyszíne volt az 1940-ben elkövetett vérengzésnek, amely során körülbelül 22 ezer lengyel katonát, hadifoglyot, valamint a lengyel társadalom vezető tagjait gyilkolták meg az NKVD emberei. Moszkva a vérengzésért eleinte a nácikat tette felelőssé, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a lengyelek legyilkolására vonatkozó parancsot Joszif Sztálin szovjet diktátor adta ki.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a La Stampa című olasz lapnak adott interjúban – amely abból az alkalomból jelent meg, hogy pénteken van a II. világháború európai befejezésének 75. évfordulója – pedig úgy fogalmazott: Oroszország csak azokat hívja meg történelmi események megvitatására, akik osztják a Kreml nézeteit, miközben Lengyelországot, amely a II. világháború elszenvedője volt, tettesnek állítja be.
Oroszország azzal vádolja Lengyelországot, hogy tiszteletlen a Vörös Hadsereg katonáinak emlékével szemben, akik elestek a nácik elleni harcokban. Morawiecki az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a szovjet hadsereg közel ötven évig tartózkodott Lengyelország területén, rákényszerített egy rezsimet, a kommunizmust, amelyet a lengyelek döntő többsége nem fogadott el. „A Vörös Hadsereg cselekedetei Lengyelországban nem a függetlenség helyreállítását szolgálták, hanem a szuverenitás újbóli elvételét” – jelentette ki.
-
Kiemelt hírek2024.08.16. 9:31
KRESZ-módosítás: már a gyalogos szándéka is elsőbbséget jelent a zebrán
-
Kiemelt hírek2024.08.26. 8:03
Két új HalfPrice üzlet is nyílik
-
Kiemelt hírek2024.10.03. 12:49
Bemutatták Gyurcsány krimijét
-
Kiemelt hírek2024.10.08. 12:12
Jön a visszaváltási rendszer benzinkutas verziója