Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

A Parlament okozhat kínos perceket Boldog István fideszes képviselőnek

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Boldog István / Facebook

Mint az várható volt, az ügyészség kikéri az országgyűléstől Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, és ha megszavazzák, akkor Boldog Istvánnak lesz mit magyaráznia a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF) arról, hogy került bele a TOP-es pályázatokkal kapcsolatos bűncselekményekben folyó nyomozásba.

A fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogába kerülő ügy története a következő: a gyanú szerint F. Petra, aki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselője, megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból (TOP) , aki hajlandó az általa megnevezett cégeknek munkát juttatni. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt vizsgálódik. F. Petrát környezetében Boldog István munkatársaként és bizalmasaként ismerik. A nő idén februárban nyomkövetővel a lábán került ki a letartóztatásból.

A nyomozásról tavaly ősszel elsőként Hadházy Ákos országgyűlési képviselő számolt be. Az ellenzéki politikus két olyan vállalkozást említett meg a sajtótájékoztatóján, amelyek sok meghívásos közbeszerzést nyertek Boldog választókerületében. Az egyik a Profiter Machine Kft., a másik az Akviron Kft. Az utóbbi cég volt a kivitelezője egy TOP-os mezőtúri beruházásnak, amelyet Boldog István és munkatársa, F. Petra együtt adott át nem sokkal azelőtt, hogy a nőt letartóztatták volna.

A sajtóban és a Pesti Hírlapban is megjelent korábban, hogy miként működött az a korrupciós hálózat, ami miatt F. Petra előzetes letartóztatásban volt több hónapig. A szisztéma nem volt túl bonyolult: a TOP-os pályázatokat úgy befolyásolták, hogy nyomás alá helyezték az önkormányzatokat, a támogatási összegeket csak úgy nyerhetik el, ha az általuk megjelölt vállalkozókat bízzák meg a munkák elvégzésével.

Például, amikor a Kengyel-Bagimajor közötti kerékpárutat kezdték el lázasan tervezni, akkor a gyanú szerint a politikus mondta meg nekik, milyen cégekkel kell szerződni pályázatírásra, tervezésre és projektmenedzsmentre. Erre a pályázatra 450 millió forintot szántak, ebből kellett volna cégeknek juttatni munkákat.

Míg más önkormányzatok a települések fejlesztése érdekében elfogadták, hogy a kijelölt vállalkozásokkal kell szerződniük, Kengyelen a jegyző – mint megírtuk – nehezményezte ezt a módszert, mondván, a képviselő-testületnek kellene kiválasztania a nyertes vállalkozásokat, Boldog nem kényszerítheti ezt ki. Ez egy olyan megbeszélésen hangzott el, amelyről a település polgármestere, a később az ügyészséggel vádalkut kötő Nagy Szilárd sem tudott.

Ezt egy olvasónk osztotta meg velünk. A levelében megírta azt is, hogy miután náluk valami félrement, azt közölték velük, hogy „Boldog „kib*szatja” az uniós támogatásokat folyósító Magyar Államkincstártól (MÁK) a pályázatot, és elviszi a pénzt meg a kerékpárutat Kunszentmártonra. A beszámoló szerint két héttel később a kerékpárutas pályázatot formai okok miatt elutasította a MÁK.

Érdekes momentum volt az is a történetben, hogy miután a pályázatot elkaszálták a kincstárnál, a kiválasztott cégek azért kiszámlázták a tervezési és pályázatírás költséget. Ennek fedezetét a pályázat tartalmazta volna, de mivel nem nyert, így az önkormányzatnak kellett kigazdálkodnia az összeget a saját szűkös költségvetéséből.

Boldog István az üggyel kapcsolatban kezdetben csak azt mondta, hogy politikai cirkuszról és hangulatkeltésről van szó, később pedig azzal hátrált ki a nyilatkozatok elől, hogy nem érintettje az ügynek. Hozzátette azt is, hogy hivatalos megkeresést sem kapott, de ha lesz ilyen, akkor áll a hatóságok rendelkezésére. Lapunkkal sem kívánt beszélni a fideszes politikus korábbi cikkünk készítése idején, majd váratlanul szóba állt velünk, azt közölve, hogy „fakenews portál, hazudnak, maguknak nem nyilatkozom”. Szerettük volna a politikustól megkérdezni, hogy mit szól ahhoz, hogy az ügyészség kéri mentelmi jogának a felfüggesztését, de nem vette fel a telefont.

A Parlamentben az a hagyomány, hogy köztörvényes ügyekben megszavazzák a képviselői mentelmi jog felfüggesztését.

Legnépszerűbb cikkeink