A Parlament okozhat kínos perceket Boldog István fideszes képviselőnek

Mint az várható volt, az ügyészség kikéri az országgyűléstől Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, és ha megszavazzák, akkor Boldog Istvánnak lesz mit magyaráznia a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF) arról, hogy került bele a TOP-es pályázatokkal kapcsolatos bűncselekményekben folyó nyomozásba.

A fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogába kerülő ügy története a következő: a gyanú szerint F. Petra, aki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselője, megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból (TOP) , aki hajlandó az általa megnevezett cégeknek munkát juttatni. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt vizsgálódik. F. Petrát környezetében Boldog István munkatársaként és bizalmasaként ismerik. A nő idén februárban nyomkövetővel a lábán került ki a letartóztatásból.

A nyomozásról tavaly ősszel elsőként Hadházy Ákos országgyűlési képviselő számolt be. Az ellenzéki politikus két olyan vállalkozást említett meg a sajtótájékoztatóján, amelyek sok meghívásos közbeszerzést nyertek Boldog választókerületében. Az egyik a Profiter Machine Kft., a másik az Akviron Kft. Az utóbbi cég volt a kivitelezője egy TOP-os mezőtúri beruházásnak, amelyet Boldog István és munkatársa, F. Petra együtt adott át nem sokkal azelőtt, hogy a nőt letartóztatták volna.

A sajtóban és a Pesti Hírlapban is megjelent korábban, hogy miként működött az a korrupciós hálózat, ami miatt F. Petra előzetes letartóztatásban volt több hónapig. A szisztéma nem volt túl bonyolult: a TOP-os pályázatokat úgy befolyásolták, hogy nyomás alá helyezték az önkormányzatokat, a támogatási összegeket csak úgy nyerhetik el, ha az általuk megjelölt vállalkozókat bízzák meg a munkák elvégzésével.

Például, amikor a Kengyel-Bagimajor közötti kerékpárutat kezdték el lázasan tervezni, akkor a gyanú szerint a politikus mondta meg nekik, milyen cégekkel kell szerződni pályázatírásra, tervezésre és projektmenedzsmentre. Erre a pályázatra 450 millió forintot szántak, ebből kellett volna cégeknek juttatni munkákat.

Míg más önkormányzatok a települések fejlesztése érdekében elfogadták, hogy a kijelölt vállalkozásokkal kell szerződniük, Kengyelen a jegyző – mint megírtuk – nehezményezte ezt a módszert, mondván, a képviselő-testületnek kellene kiválasztania a nyertes vállalkozásokat, Boldog nem kényszerítheti ezt ki. Ez egy olyan megbeszélésen hangzott el, amelyről a település polgármestere, a később az ügyészséggel vádalkut kötő Nagy Szilárd sem tudott.

Ezt egy olvasónk osztotta meg velünk. A levelében megírta azt is, hogy miután náluk valami félrement, azt közölték velük, hogy „Boldog „kib*szatja” az uniós támogatásokat folyósító Magyar Államkincstártól (MÁK) a pályázatot, és elviszi a pénzt meg a kerékpárutat Kunszentmártonra. A beszámoló szerint két héttel később a kerékpárutas pályázatot formai okok miatt elutasította a MÁK.

Érdekes momentum volt az is a történetben, hogy miután a pályázatot elkaszálták a kincstárnál, a kiválasztott cégek azért kiszámlázták a tervezési és pályázatírás költséget. Ennek fedezetét a pályázat tartalmazta volna, de mivel nem nyert, így az önkormányzatnak kellett kigazdálkodnia az összeget a saját szűkös költségvetéséből.

Boldog István az üggyel kapcsolatban kezdetben csak azt mondta, hogy politikai cirkuszról és hangulatkeltésről van szó, később pedig azzal hátrált ki a nyilatkozatok elől, hogy nem érintettje az ügynek. Hozzátette azt is, hogy hivatalos megkeresést sem kapott, de ha lesz ilyen, akkor áll a hatóságok rendelkezésére. Lapunkkal sem kívánt beszélni a fideszes politikus korábbi cikkünk készítése idején, majd váratlanul szóba állt velünk, azt közölve, hogy „fakenews portál, hazudnak, maguknak nem nyilatkozom”. Szerettük volna a politikustól megkérdezni, hogy mit szól ahhoz, hogy az ügyészség kéri mentelmi jogának a felfüggesztését, de nem vette fel a telefont.

A Parlamentben az a hagyomány, hogy köztörvényes ügyekben megszavazzák a képviselői mentelmi jog felfüggesztését.