A pedagógusok az iskolák bezárását követelik

A kormány egyelőre nem döntött az iskolák bezárásáról, de a pedagógusok szerint ez elkerülhetetlen, különösen, ha tovább nő a magyarországi fertőzöttek száma.

„Az iskolák bezárása lenne a leghelyesebb döntés” – nyilatkozta a Pesti Hírlapnak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás. A PSZ álláspontja szerint a nemzetközi példák is azt mutatják, csak idő kérdése, hogy tovább terjedjen a betegség, a Visegrádi Négyek országai közül már mindenhol elrendelték az iskolák bezárást, illetve Romániában is. Ezért ma arra kérik a kormányt, hogy állítsanak fel egy közös válságstábot, ami kidolgozhat javaslatokat a bezárásokra, illetve a tanév további menetére. „El kell kerülni, hogy a gyerekek hazavigyék a betegséget a nagyszülőkhöz” – hangsúlyozta.

Azért is szorgalmazzák az iskolák bezárást, mert tapasztalatuk szerint iskolánként eltérő, hogy milyen lehetőségeik vannak a fertőtlenítésre, védekezésre. „A pedagógusoknak komolyabb védőfelszerelésre, maszkokra van szüksége” – fogalmazott Totyik, ugyanis sok az idősebb pedagógus, akik számára kockázatosabb a megfertőződés. Látszatintézkedésnek nevezték a március 15-i iskolai ünnepségek betiltását, ugyanis egyetlen szünet alatt jobban keverednek a diákok az iskolában, mint egy ünnepségen.

„Az iskolákba átlagosan 400-800 gyerek jár, emiatt kiemelt kockázatú gócpontok lehetnek járvány idején” – fogalmazott lapunknak egy budapesti gimnázium igazgatója. Tisztában vannak azzal, hogy fokozhatja a pánikhangulatot az iskolák bezárása, de az igazgató szerint a fertőzések emelkedésével ez elkerülhetetlen lehet.

Téves a PSZ szerint Gulyás Gergely miniszter azon állítása, hogy az iskolák bezárása a tanév megismétlésével járna. A rendkívüli tanítási szünet alatt elmaradt órák pótolhatók heti hat nap tanítással, illetve a tanév vége is kitolható június 30-ig. A kormánynak a veszélyhelyzet alatt minden jogosítványa megvan Totyik szerint, hogy megváltoztassák a jogszabályokat, hogy ne kelljen évet ismételni. Totyik szerint az érettségi időpontja is elhalasztható, minden politikai akarat kérdése.

Nem vitatta a PSZ alelnöke, hogy a szülőkre nagy teher hárulna, ha gyerekek nem mennek iskolába. Erdélyi kollégáik mesélték, hogy az ottani szülők is felháborodtak, hogy nem tudják megoldani a gyerekek felügyeletét, de a román kormány világossá tette: a járvány megállítása fontosabb. PSZ ugyan nem tett le a sztrájkköveteléseiről, de ők is a járvány megfékezését tartják előbbre valónak.

A lapunknak nyilatkozó iskolaigazgató szerint egyelőre náluk türelmesek és higgadtak a szülők. Ügyelnek a külföldi úton járt diákokra és tanárokra is, tőlük minden esetben két hét önkéntes karantént kérnek. Az érintett fővárosi tankerület a tanároknak karantén idejére is teljes bért fizet. Igaz, hogy a szülők normál esetben csak három napot igazolhatnak a diákoknak, de karantén esetén az iskolaigazgató – szülői kérvényre – igazolt hiányzást adhat.

Háromféleképpen lehet iskolát bezárni

Nicholas Christakis, a Yale Egyetem orvosi végzettségű társadalomkutatója három iskolabezárási modellt vizsgált – erről a sciencemag.com szakportál számolt be.

1. A reaktív iskolabezárást akkor rendelik el, ha ott megjelenik egy járvány. Ilyenkor az oktatás a lehetséges legtovábbi időpontig zajlik, a szülők is tovább tudnak dolgozni, azonban megvan a kockázata, hogy a fertőzés a lappangási idő alatt jobban elterjedhet az iskolában, illetve azt hazaviszik a diákok.

2. A proaktív iskolabezárás, amikor megelőzési céllal zárnak be egy iskolát. Ezzel megakadályozható, hogy a diákok és szülők keveredjenek, lényegesen csökken a érintkezések száma, ugyanakkor komoly gazdasági hatása is van, mert sokan nem tudják felvenni a munkát, ha a gyerekekre kell vigyázni. Két-három héttel képes eltolni a járvány tetőzését.

3. Részleges korlátozások, melyet jelenleg a magyar kormány is alkalmaz. Ilyen az egyetemek reaktív bezárása, ahol már megjelent a betegség, illetve proaktív módon betiltották a nagyobb rendezvényeket is.