Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Kínával szemben megvédeni a magyar sportolót

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Burján Csaba Kínában, a reptéri várakozás közben posztolt egy fotót a lassú ügyintézésről, és írta mellé, hogy #fuckchina. Az eset után a magyar csapat egyik kínai edzője lemondott, és bár Burján bocsánatot kért, a szövetség a sportoló pályáját nagyban kockáztató büntetést szabott ki, egy évre minden versenytől eltiltotta őt.

Nehéz egy sértő kifejezés büntethetőségét vizsgálni. De azért vannak szempontok ehhez. Meg lehet vizsgálni, hogy a sértés valójában az adott csoportnak szólt-e? Történt-e károkozás? Történt-e visszaélés hatalommal, valódi támadás-e ez az adott csoport ellen? Ebben az ügyben viszont egyik sem áll még. Burján nem a kínaiakat akarta megsérteni, nem lett senkinek se kára a kijelentésből, és talán azt kimondhatjuk Burján Csaba hatalma eltörpül a sértett Kínai Népköztársasággal szemben.

Az utobbi időben a Kína kontra szólásszabadság ügyben számos esetben lecsapott a túlérzékeny cenzúra. Az amerikai Blizzard Entertainment decemberben egy évre kitiltott a Hearthstone nevű játékából egy embert, aki kiállt a hongkongi tüntetők mellett. Végül a nemzetközi tiltakozás miatt csökkentették a büntetést. A Houston Rockets menedzsere, Daryl Morey azt írta Twiterre: „Harcoljatok a szabadságért. Veletek vagyunk Hongkong!” Az NBA-nak el kellett ítélnie a kiállást. Ezek csak a legismertebb esetek. Az utóbbi időben olyan cégeknek kellett egy-egy gyenge elszólás miatt bocsánatot kérni Kínától, mint a GAP, az Audi, a vagy a Mercedes. A magánemberek történeteiről pedig nem is tudunk.

Ehhez képest persze Burján Csaba ügye aprócskának tünik, de mégiscsak az a helyzet, hogy a Kósa Lajos vezette korcsolya-szövetség egy magyar állampolgár szólásszabadságát korlátozva feküdt be a kínai politikai nyomásnak.

De nem csak a Kína kontra szólásszabadság ügybe illeszkedik ez az eset. A magyar kormány rendszeresen adja el állampolgárai jogait, ha a túloldalon hatalmat és pénzt lát. Így nem tett semmit a Suzukinál, a szakszervezetet ellehetetlenítő cégdöntések ellen, és így nézte csöndesen, hogy tavaly ilyenkor a Hankook hogyan sérti meg a sztrájkoló munkások jogait.

Pedig valójában nem a migrációs válság, hanem az a szuverenitás kérdés, hogy egy ország vezetése mennyire tudja megvédeni az értékeit (a szólásszabadságot), és állampolgárait a hatalom és a tőke nyomásával szemben.

Jámbor András

Legnépszerűbb cikkeink