„Sok egyeztetés lesz”

A második Városháza, a kormány által létrehozott BFK vezetője, Vitézy Dávid nem hirdet és nem is lát háborút kormány és Budapest között. Az ismert urbanisztikai szakemberrel végigvettük a legkényesebb fővárosi ügyeket.

– Bardóczi Sándor főkertész lapunknak azt mondta, a budapestiek jól járnak, ha verseny alakul ki a budapestiekért a kormány és a főváros között. Egyetért ezzel?

– Én ezt nem versenynek látom, hanem együttműködésnek Budapest érdekében, amire megvan a szándék. 150 éve részt vesz az állam Budapest fejlesztésében, a vasút, a metrók, a hidak révén. Most a Budapesti Fejlesztési Központ létrejöttével nagyobb és összehangoltabb kormányzati figyelem van Budapest, ezen belül is különösen a HÉV-ek, a vasút, a közparkok fejlesztésén, mint az elmúlt 30 évben bármikor. Bardóczi Sándornak, akit kiváló szakembernek tartok, abban szerintem igaza van: ezzel a budapestiek fognak jól járni.

– Sokan félnek attól, hogy a kormány erőfölénnyel, például kiemelt beruházássá nyilvánítással gyakorol nyomást olyan területeken, amit a főváros nem akar. Lesz ilyen?

– Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után a miniszterelnök világosan fogalmazott: nem valósulhat meg olyan kormányzati beruházás Budapesten, amelyet nem támogat a főváros. A Liget-projektben ennek lettek következményei, és az atlétikai stadion és az azt körülvevő zöld park ügyében is született megállapodás.

– És kormányoldalon egyezség van arról, hogy a HÉV-fejlesztés és nem újabb vidéki vasútvonalak felújítása kapja az uniós forrást, még ha akár több százmilliárd forintot visz is el?

– Biztos lesznek ebben viták, de az, hogy létezik egy államtitkárság, amely Fürjes Balázs vezetésével a budapesti vasúti és HÉV-fejlesztéseket fogja össze és ezekért küzd az uniós forráselosztás során, nagy előrelépés ebbe az irányba.

– De a két déli HÉV fejlesztése biztos?

– Biztos akkor lesz, ha megépült, de az jelentős elköteleződést mutat, hogy van egy széles szakmai konszenzust is élvező kormányhatározat arról, hogy a ráckevei és a csepeli, valamint a szentendrei HÉV teljes felújítása, valamint a két déli HÉV-vonal meghosszabbítása föld alatt a Kálvin térig történjen meg. Ez a döntés még az önkormányzati választások előtt egy évvel született és most, a BFK létrejöttével kap lendületet a megvalósítás. A szükséges finanszírozásról is döntött a kormány, uniós forrásból. Hétfőn álltam munkába, és azt ígértem, hogy a HÉV-fejlesztés teljes körű, kivitelezésre alkalmas terveire a tendert az első 100 napban kiírjuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy magas városépítészeti minőségben valósuljon meg a beruházás, nem csak az állomásokon, hanem a felszínen is: a Boráros tér rendezésével, a csepeli HÉV föld alá süllyesztett dunaparti szakasza helyén pedig egy új parti sétány megépítésével.

– Elképzelhető, hogy a HÉV-et is az oroszok szállítják majd?

– Nyílt, európai uniós szabályok szerinti közbeszerzés lesz. Előre nem lehet megmondani, mi lesz a tender végeredménye, de a MÁV-HÉV-et arra ösztökéljük, hogy a legjobb színvonalú, légkondicionált, alacsonypadlós, korszerű, referenciákkal bíró járműveket szerezze be. És mindenképpen új járműben gondolkodunk. A HÉV nem csak az agglomerációból ingázóknak fontos, a felsorolt vonalak szállítják fél Óbuda, a teljes békásmegyeri lakótelep, egész Csepel és Soroksár utasforgalmát. A HÉV-ek fejlesztése budapesti fejlesztés is.

– Többen aggódnak, hogy Budapestet meg fogja büntetni a kormány, amiért ellenzéki lett, mások cáfolják ezt. Ön szerint?

– A BFK első lépései között HÉV-fejlesztés szerepel, ezt nehéz büntetésnek felfogni, kivéve, ha valaki utálja a kötöttpályás közlekedést.

– Nem is létezik ilyen terv?

– Ugye senki sem gondolja, hogy én elvállalnám ezt a feladatot, ha az lenne a cél, hogy csak beszéljünk róla, de ne fejlesszük Budapestet?

– Mennyi pénzzel gazdálkodik Fürjes Balázs államtitkársága és a BFK?

– Projektalapú a finanszírozás, tehát ha a kormány dönt arról, hogy hazai, vagy uniós forrást rendel egy beruházáshoz, akkor a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat is megkapjuk.

– Az igaz, hogy azért került el a BKK éléről 2014-ben, mert nem akart felújított metrót?

– Erről Tarlós Istvánt kell megkérdezni.

– Ő döntött a menesztéséről?

– Hivatalosan a fővárosi közgyűlés döntött erről, az akkori főpolgármester javaslatára. De a 3-as metró kocsifelújítási tenderének idején én már nem dolgoztam a fővárosban, ez már a távoli múlt, érdemes a jövő felé tekinteni.

– De még mindig utazunk rajtuk.

– Reméljük, lesz is rajta légkondi.

– Lesz?

– Ez volt az ígéret, remélem, lesz. Nem tudom, hogy áll, erre a BKV tud választ adni

– Ön szerint szükség van a Biodómra?

– A kérdés idő utáni, az épület tavaszra elkészül, a pénz a belsejére hiányzik, ha jól értem a helyzetet. Azt mondta tegnap a főpolgármester, hogy még ők sem látják, mennyi pénzre van szükség a befejezéséhez, így nem szeretném megelőlegezni, hogyan lehet megoldani azt a problémát, amelynek a méretét sem tudjuk pontosan. Ebben sok egyeztetés lesz. A Lánchíd is ilyen: senki nem vonja kétségbe, hogy szükség van a Lánchíd felújítására, a BKK még az én irányításom alatt kezdte el a tervezést 2013-ban, de hogy a korábbi tenderárak helyesek voltak-e, ezt a múlt héten a fővárosi közgyűlés is, és mi is megkérdőjeleztük. Abban is egyetértünk, hogy ki kell nyitni ezt a kérdést, hogy kell-e átmenő autóforgalom a Lánchídra, és ha kiderül, hogy nem, az a műszaki tartalmat is befolyásolhatja. Ebben a döntés természetesen a Fővárosé.

– Fürjes Balázs említette korábban, hogy a kormánynak be kellene avatkoznia, hogy ne legyen ennyire drága a lakhatás Budapesten.

– A lakásárak elszálltak és egy fiatal családnak megfizethetetlen az első budapesti otthon. Ahogy a lakásárak sokaknak elérhetetlenné teszik Budapestet, még többen költöznek ki az agglomerációba, ez pedig a közlekedésben okoz még nagyobb problémákat. Ösztönözni kell a bérlakás-építést és azt, hogy az új lakások jó tömegközlekedés mellett épüljenek, lehetőleg a felhagyott ipari és rozsdaövezetekben, ami Budapest aranytartaléka. Jó példa lehet erre az állam által indított Déli Városkapu fejlesztés, ahol azt szeretnénk, hogy a déli HÉV-ek fejlesztése mentén a soroksári Duna-ág partján egyrészt kollégiumokból álló diákváros épüljön, de mellette lakóházakat is tartalmaz a városrendezési terv , ahol egy teljesen autómentes városrészben a tömegközlekedés dominálhat, a belső utcákon pedig csak gyalog és kerékpárral lehetne közlekedni. Maximum a terület peremén lennének garázsok. Ebben egyetért velünk a Főváros is, az elvi alapok azonosak, Erő Zoltán főépítésszel folyamatosan egyeztetünk a részletekről. Az állam dolga a fővárossal együttműködésben a szabályozás, a lehetőség megteremtése az ilyen rozsdaövezetekben, az egyes házakat a profi ingatlanfejlesztőkre kellene bízni – nem hinném, hogy az lenne hatékony megoldás, hogy az állam közpénzből maga építsen lakásokat.

– Hatalmas problémákat okoz a túl-turistásodás Barcelona, Firenze vagy Prága számára. Mit gondol, mennyire érdemes Budapestnek foglalkoznia ezzel?

– Szerintem a lakhatás mellett az elkövetkező évek egyik legfontosabb problémája lesz a turisták és a városlakók együttélése.

– Olyan mértékű forgalom-növekedés ment végbe az európai légiközlekedésben, amit nem látott előre senki 10 éve. Sokkal nagyobb szabadsággal, és rövidebb utakra utaznak az emberek Európában, illetve Ázsiából ide. Ez a világ legjobb helyein okoz óriási nyomást, és Budapest a világ egyik legjobb helye, legkeresettebb turistacélpontja. Rajta vagyunk minden létező listán, vagyis egyre többen gondolják, hogy el kell jönniük ide.

Múlt héten zárt be az Ankert, egy, a budapestiek által látogatott romkocsma, és valamilyen hotel fog nyílni a helyén. Airbnb szálláshellyé váltak lakások tízezrei. A turizmus szép lassan elfogyasztja a belvárost. De erre a jó válasz nem az, hogy elkezdjük a turistákat kiűzni, mert egyrészt szerintem a budapestiek büszkék a városukra és szeretnénk megmutatni a világnak, másrészt a turisták olyan pénzeket hoznak be, amiből a város fejlődhet és például olyan kulturális szolgáltatások működtethetők, amit a budapestiek egyedül nem tudnának fönntartani.

Azt kell elérni, hogy kihúzzuk a belvárosból azt a terhelést, amit például a VII. kerület vagy Bazilika és környéke kap, és megpróbáljuk Budapest más területeinek értékeit is bemutatni. Az eklektikus pesti városszövet a Körúton kívül is ott van, a budai hegyek, vagy az ipari örökség is rejt potenciált. Utóbbira jó példa a Közlekedési Múzeum tervezett új otthona Kőbányán, amin másfél éve dolgozunk és ha a világhírű New York-i építésziroda tervei szerint az új múzeum megvalósul, Kőbányán is lesz budapesti turistacélpont.

Érdemes azon is gondolkozni, hogy a Dunakanyarba könnyebb legyen hajóval eljutni, és Budapest se csak nézze, hanem használja is a Dunát.

A sétálóutcákat a nyári csúcsidőben teljesen elhasználja a turizmus, de nem szabad, hogy kialakuljon az a turistaellenes hangulat, ami Barcelonában. Ha nem teszünk időben a lépéseket, akkor ez jön.

– Vagyis ne tiltásokban, hanem proaktív lépésekben gondolkozzunk.

– Így van. Turistabuszok szabályozásától a Duna-partok elérhetőségéig számos lehetőség van. És az is fontos, hogy az a pénz, amit a turisták elköltenek, ne csak olyan szolgáltatásokra menjen, amit a budapestiek az életben nem akarnának igénybe venni. Mire gondolok? Többet ér a városnak, ha a turisták segítségével fenntarthatóvá válik és a budapestiek számára is elérhető itthon egy világszínvonalú múzeum vagy művészeti galéria, mintha csak még egy sokadik turistaközpontú szabadulószoba él meg belőlük.

Zelki Benjámin