Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Nagyvilág

Putyinnak vaskéz kell – Szurovikintől várja a fordulatot

Létrehozva:

Putyin új főparancsnokot bízott meg az Ukrajnában harcoló orosz hadtest irányításával. Az „aleppói hóhér”-nak is nevezett Szergej Szurovikin a múltban az orosz légierő parancsnoka volt, az ukrajnai háborúban pedig a nyár eleje óta a déli hadseregcsoportot irányította.

Szergej Szurovikin kinevezése sokak szerint még véresebbé teheti az Ukrajnában dúló háborút. A Financial Times által megkérdezett Ruszlan Pukov, a moszkvai Center for Analysis of Strategies and Technologies elemzője szerint Szurovikin olyan, mint a II. világháborúban Zsukov marshall volt. „Egy igazi szörnyeteg – nem csak egy buta vodkaivó fickó vagy egy álértelmiségi. Egy igazi harcos, aki attól sem fél, hogy a feletteseinek megmondja az igazat.”

A radikális megoldások embere

Szurovikin 1991 augusztusában egy katonai egység vezetőjeként a demokráciáért tüntető civilek közé lövetett, parancsának következtében három fegyvertelen tüntető életét vesztette. Hat hónap börtönre ítélték, ám ezt nem kellett leülnie, mivel később visszavonták az ellene felhozott vádakat, sőt, elő is léptették. 1995-ben ismét letartóztatták, ezúttal fegyvercsempészet miatt, ám a felfüggesztett börtönbüntetést eltörölték. A csecsenföldi háborúban embereket raboltak el és kínoztak meg a parancsára, és hozzá kötnek egy gyilkosságot is. A szíriai orosz erők vezetője volt, amiért Oroszország Hőse kitüntetést kapott. Az ő nevéhez köthető Aleppo szőnyegbombázása. Szurovikin katonai vezetői stílusáról, a várható fejleményekről Kaiser Ferenccel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével beszélgettünk.

Vajon meg tudja-e oldani az oroszok problémáit egy olyan kemény kezű katonai vezető, mint Szurovikin?

Kaiser Ferenc szerint az oroszok problémáinak a jelentős része rendszerszintű, amely a hagyományosan legendás orosz „trehányság”-hoz köthető. Megszokták, hogy „bőven van minden”, nagyvonalúan bánhatnak az erőtartalékokkal. A mostani Oroszország esetében ugyanez a hozzáállás, ám ma már nem bővelkednek mindenben. Pénzük nincs annyi, mint a nyugatiaknak, emberük sincs feltétlenül annyi, mint az USA-nak, hiszen az USA népessége az 340 millió, az Oroszországi Föderációé pedig 140 millió. A fejekben azonban még az van, hogy Oroszország ráér, mert tetemes tartaléka van, pedig a valóság nem ez. Szurovikintől – akit szokás aleppói hóhérnak is nevezni – mindenki fél, még a saját kollégái is. Az ő vezetése alatt igyekszik majd mindenki a lehető legjobban megoldani a dolgokat. Egy háborúban mindig a keménykezű vezető az, aki kézben tudja tartani a helyzetet. Ráadásul most morális válságban is van az orosz haderő, mert a szeptemberi harkivi ellentámadásban az ukránok, akiket az oroszok alapvetően lenéztek, alábecsültek, elverték őket. 8-9000 négyzetkilométert visszafoglaltak, ami annak fényében nagy teljesítmény, hogy gyakorlatilag április közepétől augusztusig csak olyan 4000 négyzetkilométert sikerült kőkemény anyagháborúban elfoglalni az oroszoknak. Azután, hogy az oroszok kivonultak a Kijev térségéből, óriási anyagcsatákban minimális teret tudtak csak nyerni.

Kaiser szerint Szurovikinnek most egyszerre két projektre kell koncentrálnia. Az egyik a kiképzés, amely több szempontból is nehézségekbe ütközhet. Az oroszok évente kétszer soroznak: márciusban és októberben. Az októberi sorozással körülbelül 140-150 ezer sorkatona lépett be az orosz seregbe. Ehhez társul a hivatalosan 300 ezer, más források szerint 400 ezer mozgósított tartalékos is. Úgy kellene megoldani az újoncok kiképzését, illetve a mozgósított tartalékosok frissítő kiképzését, hogy a tisztikar jelentős része, azok a gyalogos- vagy lövésztisztek, illetve tiszthelyettesek, akik ki tudnák az újoncokat képezni, ott vannak a fronton, ahonnan nem biztos, hogy ki tudják vonni őket. Egy másik nem kevésbé jelentős részük pedig már meghalt, vagy megnyomorodott a harcokban. A tét az, hogyan tudják a rendes sorkatonákat és a mozgósított tartalékosokat kiképezni úgy, ahogyan ezt normál esetben eddig meg tudták oldani. Eddig évente kétszer kiképeztek 130-150 ezer főt. Nem biztos, hogy Szurovikin ezt most meg tudja oldani, ám az igen, hogy vaskézzel azon lesz, hogy a kiképzés működjön.

A tábornok nagy valószínűséggel a logisztikai problémákat sem tudja megoldani, mert ezek a problémák fölötte állnak. A lőszerkészletek adottak, a precíziós eszközök, tehát az irányított rakéták és robotrepülőgépek nagyját már ellőtték az oroszok. Ezekhez az irányított fegyverrendszerekhez nyugati chipekkel kellenének, amelyeket nem kap Oroszország sem a nyugattól, sem Kínától. Bár Kína papíron rettenetesen támogatja az oroszokat, de csak csöpögteti a támogatását, mert abban érdekelt, hogy Oroszország meggyengüljön annyira, hogy szüksége legyen az ő barátságára, plusz komoly tervei vannak a közép-ázsiai egykori szovjet köztársaságokkal, amiben egy erős Moszkva megakadályozná. Jól jelzi, hogy milyen komoly logisztikai, gyártási kapacitásbeli problémákkal küszködnek az oroszok, hogy egyes, nem bizonyított hírek szerint Észak-Koreától kell lőszert vásárolniuk. Arra viszont egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy Oroszország Iránból vett különféle típusú pilóta nélküli repülő eszközöket, ami nagyon komoly kritikája az orosz védelmi iparnak. Irán tud nyugati technológiai segítség hiányában is pilóta nélküli repülő eszközöket építeni, gyártani, míg Oroszország – jelenleg legalább is – nem. Szurovikin nem tud csodákat művelni, a rendszerszintű hiányosságokat nem tudja egymaga megoldani, ugyanakkor valószínűleg az a nagyon kemény vezetési stílus, amit képvisel és a személyes imidzse sok nehézségen könnyebben átviszi őt, mint egy olyan parancsnok, akitől kevésbé tartanak a beosztottak. Valószínűleg nagyobb rendet tud tenni, a stábjával, mint az elődei. Óriási feladatokat kell megoldania, ezért némi időbe telik, amíg látszani fog ennek a hatása.

Fordulhat a háború menete?

Kaiser úgy véli, a háború menetében biztos, hogy ismét lesz fordulat. Az ukrán ellentámadás Harkiv térségében már kifulladt, tehát ott már az ukrán erők is védekeznek. Délen, Herszon térségében próbálkoznak még az ukránok támadással. A Dnyepertől nyugatra van itt egy orosz hídfő, azt akarják az ukránok felszámolni, visszatolni az orosz erőket a Dnyeper keleti partjára. Az a kérdés, hogy a 300 ezer behívott tartalékost milyen gyorsan tudják az oroszok csatasorba állítani. Az információk szerint sokakat rögön a felpakoltak a teherautókra, ahogy megkapták a fegyvert, és küldték harcolni, de a többség nyilván kap valamilyen kiképzést. Ez még hetekbe telik, ahhoz, hogy az orosz haderő szervezetten támadni tudjon, mondjuk egy zászlóaljnyi katona megtanulja, hogy hogy kell kötelékben mozogni, támadni és védekezni. Mire az oroszok nagy mennyiségben ezeket a tartalékosokat hatékony egységekként tényleg be is tudják vetni, az valószínűleg még több hetet vesz igénybe.

Pszichológiai hadviselés, hogy egy olyan katonai vezetőt helyeztek oda, akitől mindenki fél.

A NKE docense szerint az új parancsnok kinevezése az ukránoknak is üzenet, illetve az orosz haderőnek is. Az eddigi információk alapján nagyon sok orosz tisztet, főleg logisztikai parancsnokokat börtönbe zártak, vagy idejekorán nyugdíjaztak a kialakult készlethiányok miatt. Az orosz haderőnek az egyik rákfenéje az a mindent átszövő korrupció. Ez a helyzet az ukrán oldalon is, de az ukránok nem tudnak akkorát hibázni, hogy a nyugati segítség ezt ne tudná ellensúlyozni. Az oroszok esetében más a helyzet, függetlenül attól, hogy iszonyatos tartalékaik vannak. Kaiser azonban felhívja a figyelmet arra, hogy messze nem szabad az orosz erőket leírni a sikeres ukrán ellentámadás fényében.
A háború még nagyon messze van attól, hogy véget érjen. Vélhetőleg most megint az oroszok kezdenek majd támadni november második felében, vagy december elején annak a függvényében, hogy milyen gyorsan sikerül ezt a több százezer tartalékost újra kiképezni, illetve hadra fogható egységgé formálni őket, vagy feltölteni velük a megtizedelt orosz alakulatok állományát. Persze előbb is meg lehet indítani a támadást, csak akkor borzasztó veszteségek lesznek. A mindenkori orosz vezetés azonban történelmileg nagy mértékben érzéketlen a lakosság szenvedése és vérvesztesége iránt. Putyin ebből a szempontból nem tér el a hagyományos orosz mintáktól, tehát különösebben nem izgatja őt az, hogy mekkora áldozatot hoz a lakosság a siker érdekében, mert ugye a siker az mindenek fölött áll.

„Akár évekig is elhúzódhat a háború, nem lehet tudni. Igazából Putyin fogja megmondani, amikor érzi úgy, hogy abba szeretné hagyni. Ezt a háborút Oroszország kezdte. A jelenlegi orosz feltételek alapján Ukrajnának meg kéne adnia magát a tárgyaláshoz, de Ukrajna így nem fog tárgyalni. Az oroszoknak Ukrajnát le kéne győzni, ám az oroszok egyelőre elég messze vannak a győzelemtől. Ukrajna túlélésének egyetlen záloga a nyugattól kapott segítség, tehát amíg ez megvan, addig semmi nem fogja rákényszeríteni az ukrán vezetést arra, hogy akár 100 ezer négyzetkilométer területről, vagy több millió állampolgárról lemondjon. Az orosz háborúnak most ez a tétje, hogy megmarad-e egyáltalán az ukrán állam, és ha igen, milyen határok között. Egyelőre orosz részről sincs igazán komoly tárgyalási hajlandóság”

– mondta Kaiser Ferenc.

Kaiser szerint minimum márciusig folytatódni fog az ukrajnai „különleges katonai művelet”. Ez a háború számos szempontból más, mint a nemzetközi rendszer fegyveres konfliktusai 1990 óta. Az ukrajnai háború esetében más a két fél közötti erőviszony is, tehát az oroszok messze nem állnak annyival gazdaságilag, technikailag vagy akár élő erővel az ukránok fölött, különösen a nyugati támogatás miatt, mint amennyire az összes korábbi, 1990 óta vívott helyi háborúban valamelyik harcoló fél a másikkal szemben. Az 1991 utáni háborúk többségére azt szokták mondani, hogy aszimmetrikusak voltak, tehát az egyik fél sokkal erősebb volt minden szempontból, mint a másik. Ez a konfliktus azonban inkább szimmetrikus háború, tehát a két fél erői közel azonosak, vagyis a nyugat által támogatott Ukrajna nagyjából ugyanolyan erőforrásokkal rendelkezik, mint az Oroszországi Föderáció. A szimmetrikus háborúk nagyon sokáig eltarthatnak, mivel nagyjából azonos erők csapnak össze.

Legnépszerűbb cikkeink