Egyre feszültebbé válik Orbán és az Európai Néppárt konfliktusa

Nem valószínű, hogy az Európai Parlament újraindulásáig kizárják a Fideszt. Ez pedig hónapokba is telhet. Addig viszont mindkét fél tüzel a másikra a lövészárokból.

A teljhatalomtörvény óta kiéleződött az Európai Néppárt és a magyar kormány konfliktusa. Rövid időn belül parázs szócsata alakult ki a politikusok között, Donald Tusk, Orbán Viktor, Vera Jourová és Deutsch Tamás is beszállt. A diplomáciai csetepaté közepette szinte már a háttérbe szorult a kezdeti indok, vagyis hogy

a magyar kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a kritikusok szerint időkorlát nélküli rendeleti kormányzást vezetett be egy EU-tagállamban, és ehhez több mint egy hónapja tartja magát.

Az időkorlát miatt aggodalmaskodók úgy érvelnek, a 2015-ös bevándorlási hullám idején hasonló módon vezette be a tömeges migráció miatti válsághelyzetet, és az azóta is él, jóllehet alig vannak a határoknál, de a kormány gumiparagrafusokkal kedve szerint hosszabbítja meg annak hatályát.

„Úgy viselkednek, mint egy vírus”

Március 30-án, hétfőn a parlament kétharmados többséggel elfogadta az időkorlát nélküli rendeleti kormányzást, vagyis a teljhatalomtörvényt. Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke ezt nem tartotta összeegyeztethetőnek a párt hozzáállásával, ezért április 1-jén napirendre tűzte a Fidesz kizárását a Néppártból, ami már korábban is a levegőben lógott. (Egy évvel korábban Manfred Weber egészen odáig jutott, hogy a Fideszt bocsánatkérésre kényszerítette annak érdekében, hogy a Néppárt tagja maradhasson.)

„Néhány társadalom úgy viselkedik, mint egy vírus. Ha a Brexit, Kaczyński, Orbán vagy Trump logikája győz, lehet, hogy az EU nem éli túl”

– fogalmazott Tusk. A Néppárt elnöke hamar szövetségesekre talált, a dán Konzervatív Párt elnöke azonnal jelezte, hogy egyetért a Fidesz kizárásával, másnap pedig már egy 13 pártból álló rögtönzött koalíció kérte Tuskot, hogy intézkedjen a Fidesz kizárásáról – így összejött a kizárásról való döntéshez szükséges kezdeményezők száma. Az aláírók között a dán konzervatívok mellett volt cseh és szlovák politikus, a görög miniszterelnök, Micotákisz, valamint a norvég konzervatív miniszterelnök, Erna Solberg. Hangsúlyozták, hogy a tagság felfüggesztése nem elég, a Fideszt mindenképpen ki kell zárni.

„Attól félünk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök újonnan szerzett hatalmát arra fogja használni, hogy még erősebben szorongassa a társadalmat” – áll a levélben. A tagpártok kezdeményezésére Orbán úgy reagált: a veszélyhelyzet közben erre, ilyen levelekre válaszolgatni nincs ideje.

„Remélem, ismét a vesztes oldalon állnak”

A következő ütést Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke mérte a Fideszre. A Politicónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Magyarországon a hatalom egyre inkább egy kézben koncentrálódik, és hogy a koronavírust kell elpusztítani, nem a demokráciát. Két nappal később erre a nyilatkozatra reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Weltben. A felvetést, miszerint a teljhatalomtörvény kiüresíti a demokráciát, álhírnek nevezte, ami a „liberális véleménydiktatúra” megnyilvánulása.

A német sajtó forgalmas hadszíntérnek bizonyult: néhány nappal később Donald Tusk a Der Spiegelnek adott interjújában szállt bele Orbán Viktorba. A Néppárt elnöke szerint Carl Schmitt, a náci Németország egyik jogtudósa „nagyon büszke lenne Orbánra”. A kormánysajtó bosszúja nem maradt el: egy képet kezdtek el terjeszteni, amin egy Tuskra hasonlító férfi látható német katonák között a második világháborúban. Bár több kormánypárti lap is azt állította, hogy Tusk nagyapja látható a képen, kiderült, hogy az 1939-es fotónak semmi kötődése nincs a Tusk-családhoz. Kovács Zoltán „orbánofóbiával” vádolta Tuskot a Twitteren, Deutsch Tamás, Hidvéghi Balázs és Hölvényi György EP-képviselők pedig levelet írtak a pártelnöknek, hogy kérjen bocsánatot a Schmitt-es mondatért.

Itt lépett be az ütközetbe Radoslaw Sikorski, aki a Tusk-kormány hét éve alatt lengyel külügyminiszter volt, most pedig EP-képviselő. Sikorski egyenesen Deutsch Tamást célozta meg nyílt levelével.

„Az én modern konzervatív felfogásomtól távol áll külföldi egyetemek bezárása, a köz- és a kereskedelmi média bekebelezése, gyűlöletkampányok indítása külföldiek és az EU ellen, és Vlagyimir Putyin körbeudvarlása.”

„Sok szerencsét az EU-t gyűlölő nacionalisták társaságában! Remélem, ismét a vesztes oldalon állnak”

– írta Sikorski, aki szerint Tusk nem nácizta le Orbánt.

„Dackorszakát élő durcás kisgyerek”

Bár az eset óta eltelt tíz nap, a Fidesz továbbra sem mondott le Tusk bocsánatkéréséről, sőt, kiterjesztette kérését az egész Európai Néppártra. Orbán Viktor hétfőn nyílt levelet írt az Európai Néppárt 53 tagpártjának, amiben azt állította, hogy a teljhatalomtörvénnyel szűkült a hatásköre, és hogy a Fidesz-szimpátiával nem vádolható Jourová is kijelentette az uniós szabályokkal összhangban vannak a magyar járványügyi intézkedések, köztük a teljhatalomtörvény is.

A Tusk-szálat Novák Katalin Fidesz-alelnök vette át még aznap, aki a Die Weltben dackorszakát élő durcás kisgyereknek nevezte az EPP pártelnökét. Novák és az egész kormány, a Fidesz szerint a parlament bármikor véget vethet a szükségállapotnak és visszavonhatja a kormányra ruházott különleges jogosítványokat, „aminél demokratikusabb megoldást el sem lehet képzelni” – igaz, az Országgyűlésben kétharmados többsége van a Fidesz-KDNP-nek.

Biztosak lehetünk abban, hogy a Néppárt és a Fidesz konfliktusa nem most fog lezárulni, és nem Novák Katalin családügyi államtitkáré lesz az utolsó szó. Az Európai Unióban ez az ügy sokadik a sorban: a gazdasági válság, az északi és déli országok közti konfliktus; Spanyolország, Olaszország és Franciaország anyagi kártalanítása példátlan kihívás elé állítja a szövetséget. Amíg nem lehet biztosan tudni, hogy túléli-e az EU a koronavírus-járványt, addig valószínűleg nem fognak dönteni a Fidesz kizárásáról, ráadásul

az Európai Parlament ülésezni sem tud a távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt.

Hónapok kérdése lehet, hogy Brüsszelben ismét beinduljon a politikai élet, ráadásul a lakosság arányára vetítve éppen Belgiumban a legrosszabb a halálozási mutató az egész EU-ban. A konfliktus tovább mérgesedhet, ha a korlátozásokat feloldották, és a teljhatalomtörvény azután is érvényben marad Magyarországon.

Orbán mindemellett nemhogy a néppárti konfliktust nem igyekszik csillapítani, sok csatornán  és ügyön keresztül támadja az EU-t, a járványügyben is egészen álságosan. Érezhetően felkészül minden politikai eshetőségre, bármi is történjen a Fidesszel a Néppártban, arcvesztés nélkül lehessen előadni idehaza – mert külföldön Orbánt rendre Erdogannal, Maduróval, Putyinnal emlegetik egy lapon, mint a populista, illiberális vezetők egyikét.