Klímaváltozás: egymilliárd gyerek veszélyben

A kataklizma negatív hatásainak leginkább az afrikai kontinensen élő fiatalok vannak kitéve.

Az UNICEF elkészítette jelentését, amely az első összetett, gyerekekre fókuszáló és a klímaváltozással is számoló kockázatelemzésből született.

A jelentés kockázati tényezők alapján rangsorolta az országokat, Magyarország ezen a képzeletbeli listán 163 ország közül a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben – ezek a legnagyobb kockázatot jelentő országok – kizárólag afrikai államok szerepelnek, míg a sort Észtország, Finnország, Új-Zéland, Luxemburg és Izland zárja, vagyis utóbbi országokban kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk. Az adatokat az első összetett, gyermekekre fókuszáló, klímaváltozással is számoló kockázatelemzés segítségével határozták meg, aszerint, hogy a világ térségeiben a gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz.

A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – nő fel abban a 33 országban, amelyet a jelentés rendkívül magas kockázatúnak minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok testi és szellemi egészségét egyaránt fenyegeti: a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta ivóvízhez, a csatornázáshoz, de az egészségügyi ellátáshoz sem, és az oktatási lehetőségeik is egyre korlátozottabbak.

A tanulmány szerint a problémával leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol állandóan öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

*

Időt nyert az emberiség

Az ózonréteget pusztító CFC-gázok használatát még az 1980-as években tiltották be világszerte. Egy friss kutatás szerint, ha nem így történt volna, akkor már az ezredfordulóra plusz 2,5 Celsius-fokkal emelkedett volna a globális átlaghőmérsékletet, ugyanis az ózonréteg folyamatos vékonyodása jelentősen csökkentette volna a Föld azon képességét, hogy elnyelje a légköri szén-dioxidot.Az ózonkárosítás mellett a CFC-k erős üvegházhatású gázok is egyben. Az érintett gázok betiltása nélkül 580 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot kötnének le az erdők.

MTI / PH