Pánik és káosz

Több száz civil hatolt be a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy elmeneküljenek Afganisztánból. Az ott lévő amerikai csapatok a levegőbe lőttek a tömeg oszlatására.

A Reuters tájékoztatása szerint a katonák azért használtak fegyvert, hogy úrrá legyenek a kifutón kialakult káoszon, az emberek ugyanis egy amerikai katonai repülőgépre szerettek volna feljutni és a tömeg irányíthatatlanná vált.

„Bár ez a mi repülőterünk, csak azt látjuk, hogy a diplomatákat kimenekítik, míg mi továbbra is bizonytalanságban várunk” – panaszolta a hírügynökségnek egy helyszínen tartózkodó afgán emberi jogi aktivista.

A közösségi médiára szintén felkerültek videofelvételek, amelyeken látható, hogy a katonák a levegőbe lőnek.

Az emberek már vasárnap este megrohamozták a repülőteret, miután a tálib lázadók harc nélkül behatoltak Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.

A Pentagon vasárnap további ezer fegyverest rendelt a helyszínre, ezzel már körülbelül hatezer katona dolgozik az amerikai állampolgárok, illetve a korábban nekik dolgozó afgánok evakuálásán.

A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül. A legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.

Asraf Gáni afgán elnök már vasárnap elhagyta az országot, még mielőtt a tálib felkelők behatoltak Kabulba, és elfoglalták az elnöki palotát. Gáni lépését azzal indokolta, hogy így el akarta kerülni a vérfürdőt. Mint fogalmazott, meggyőződése, hogy ha Kabulban marad, akkor számtalan hazafi veszítette volna életét, Kabult pedig lerombolják.

„A tálibok győztek, így most már az ő felelősségük az ország vezetése, becsületének és létének megőrzése” – jelentette ki aztán egy Facebook-posztban. Gáni egyébként Tádzsikisztán irányába távozott, bár az elnöki hivatal biztonsági okokra hivatkozva nem akarta megerősíteni a Reuters információit.

A tálibok politikai irodájának szóvivője nem sokkal később bejelentette, hogy a háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik. Mohammed Naim szóvivő elmondta, hogy egyetlen diplomáciai testület vagy annak bármelyik központja sem volt célpont. Hozzátette, szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.

„Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet” – hangoztatta. Kijelentette, szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar. Szerinte szervezete nem fog beavatkozni mások ügyeibe, és cserébe nem engedi, hogy beavatkozzanak az ő ügyeikbe.

„Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét”. Kifejtette: „Nem engedjük, bárki is arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak.”

Az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánoknak és nemzetközi állampolgároknak engedélyezni kell a távozást, és a repülőtereknek, valamint a határátkelőknek nyitva kell maradniuk, követelte egy közös nyilatkozatban több mint 60 ország is. A nyilatkozat aláírói között van az amerikai kormány mellett Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Katar, a Koreai Köztársaság, Németország, és Olaszország.

„Az Afganisztán-szerte hatalmi és hatósági pozícióban lévők felelősséget – és elszámoltathatóságot – viselnek az emberi élet és a tulajdon védelméért, valamint a biztonság és a polgári rend azonnali helyreállításáért” – olvasható a nyilatkozatban.

Joe Biden amerikai elnököt közben a helyzet miatt politikai össztűz alá vették a republikánusok. Mitch McConnell, a szenátusban ülő republikánusok vezetője szerint az amerikaiak és afgán segítőik balul sikerült kivonása, a hektikus evakuálás az amerikai vezetés szégyenletes csődjét mutatja, pedig az Egyesült Államoknak meg lett volna a lehetősége ennek a katasztrófának az elkerülésére.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában védelmébe vette Bident, hogy véget vetett a közel 20 éves afganisztáni amerikai katonai missziónak. Mint mondta, Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, visszatértek volna a tálibokkal vívott háborúba, és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba.

Az afgán fővárosban lévő amerikai nagykövetségről távozó diplomatáknak nemcsak a titkos iratokat, hanem az amerikai zászlókat is meg kellett semmisíteniük, hogy ne tudják a tálibok később propagandacélokra felhasználni őket. Erről a Stars and Stripes című, tekintélyes amerikai katonai lap számolt be.

mti/aradi péter

(Kiemelt kép: SHAKIB RAHMANI – AFP)