Válságállóak a hosszútávú megtakarítások

A járvány mérsékelte az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások hozamát, többségük mégis képes volt az éves átlagos infláció felett teljesíteni.

Sőt még az agyonsanyargatott és ellehetetlenített, ám még talpon maradt magánnyugdíjpénztárak is gyarapították tagjaik megtakarításait.

A pénzromlás tavalyi átlagos mértékét a KSH csak 3,3 százalékosnak mérte, ami ellenkezik ugyan a családok mindennapi tapasztalataival, az önkéntes- és magán-nyugdíjpénztárak többsége azonban képes volt arra, hogy ezt az értéket felülmúlja – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent összesítéséből. Az önkéntesek közül akadt olyan is, amely egy év alatt több mint 26 százalékot hozott, de előfordult olyan is, amelynél ez a hozam csupán 0,15 százalékos lett. Azonban ne feledjük, hogy ezek az időskor jövedelem-kiegészítésére szolgáló megtakarítási formáknak az a céljuk, hogy hosszú távon teljesítsék ezt a célt. Ezt a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többsége is érzékelheti, hiszen ők 10 év alatt megduplázhatták a megtakarításaikat, eközben ebben az időszakban összességében az átlagos infláció „csak” 25 százalékos volt. Mindezt figyelembe véve a tavalyi hozam 0,57 és 4,63 százalék között szóródott. 

A válság ellenére

Egy átlagos magánpénztári tagnak jelenleg ezzel mintegy 4,75 millió forint gyűlhetett össze a számláján, így a reálhozam 1,5 millió és 1,9 millió forint között lehetett, vagyis ennyivel „verték” az összesített inflációt. A magánpénztáraknál nagyobb számú önkéntes pénztáraknál a hozam szélesebb sávban mozgott, viszont egyik megtakarítási formánál sem akadt veszteséges, vagyis nyugodtan kimondható, hogy válságállóak. Legjobban az Aegon Mega Trend, valamint az OTP Dinamikus, illetve Növekedési konstrukciója teljesített. Ezzel szemben a Pannónia Szolgáltatási, az MKB Klasszikus és az Erste Szolgáltatási elnevezésű megtakarítási formái zárták az eredményességi sort. De sem az élen végzetteknél, sem a sereghajtóknál nem lehet a nyugdíjalapok hosszú távú befektetési stratégiájáról megalapozott véleményt mondani, mindegyik igyekszik alkalmazkodni még a drámaian változó körülményekhez is. Már csak azért is, mert a koronavírus megjelenése pénzügyi és gazdasági válságot okozott világszerte, aminek tovagyűrűző hatása hamar megjelent az önkéntes- és magánnyugdíjszektor befektetési eredményében.

Jósolni nehéz

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2020. első negyedévében – két portfólió kivételével – negatív hozamteljesítményt értek el. A hirtelen sokk okozta gyenge hozamra azonban már a következő negyedévben pozitív hatással volt, hogy növekedési pályára álltak a nemzetközi és hazai tőkepiacok. Ennek eredményeként a második negyedévben valamennyi pénztári portfólió esetében pozitív nettó hozamról számolhattak be a pénztárak. A koronavírus második hulláma, amely 2020 harmadik negyedévében érte el hazánkat, ismételten rontotta a hozamteljesítményeket. E visszaesés viszont korántsem volt olyan jelentős, mint az első hullám idején: az egyes pénztári portfóliók nettó hozamai egy-két kivételtől eltekintve -2 százalék és 2 százalék között alakultak. Végül 2020 utolsó negyedévben egy robbanásszerű hajrát követően szintén valamennyi pénztári portfólió pozitív hozamot tudott felmutatni. 

A jövőbeni kilátásokat illetően nehéz jóslásokba bocsátkozni. De a szakértők egyértelműen állítják, hogy a befektetési piac tavaly stresszállónak bizonyult, s ezt a képességét aligha vesztette az idei, ugyancsak nem könnyű kilátásokkal kecsegtető esztendőben.

Nem kérik vissza

Mindent összevetve ma nyolcvannál is több konkrét nyugdíj-előtakarékossági ajánlatot kínálnak a pénzintézetek Magyarországon. Mindegyikre jár a legfeljebb 20 százalékos adóvisszatérítés. Ugyanakkor bármilyen hihetetlen, ezt a kedvezményt a nyugdíjpénztári tagok jó része nem veszi igénybe ezekben a napokban. A NAV már elkészítette az adóalanyok 2020-ra vonatkozó adóbevallásáról szóló ajánlatát. Ezt az embereknek módjukban áll változtatás nélkül elfogadni. (Így tesznek a legtöbben, jobbára meg sem nézik a NAV számításait.) De, és ez szinte érthetetlen, az érintett adóalanyok nem közlik az adóhatósággal, hogy a befizetett személyi jövedelemadójukból kérik az adó-visszatérítést. Ez az összeg, amellyel az állam ösztönözni kívánja, hogy az emberek ne költsék el teljes mértékben a pénzüket, hanem hosszú távon megtakarítsanak. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége jelentése szerint egyébként ismét növekedésnek indult a tagok létszáma. Pedig ez korántsem volt tavaly ennyire egyértelmű, ugyanis 2019. harmadik negyedévétől kezdve folyamatosan fogyatkoztak, akkor kilenc hónap alatt 6 ezren távoztak a pénztárakból. Tavaly a harmadik negyedév viszont jelentős fordulatot hozott, és ismét 1,74 millió tagot számlálnak. Természetesen ennél nagyobb létszám is indokolt lenne, de ez jelentős gondolkodásbéli változtatást igényelne.

Örvendetes ugyanakkor, hogy az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is alacsony, hosszú távon egy százalék alatt van.

Bonta Miklós