Mégsem lesz teljesítményértékelés a tanároknál

A próbaverzióban kiderült, hogy mégsem olyan könnyű három részre osztani a nevelőtestületeket, a státusztörvény végrehajtási rendeletében már nem is szerepel a teljesítményértékelési rendszer.

A Belügyminisztérium alá besuvasztott oktatásügy idei nagy terve volt a pedagógusokra és intézményvezetőkre vonatkozó éves szintű teljesítményértékelési rendszer (TÉR) bevezetése, ami idén januárban került nyilvánosságra, és hatalmas felháborodás kísérte – emlékeztet cikkében a Quibit. A Pintér Sándor által vezetett minisztérium tervének lényege az volt, hogy a külső minősítés mellé elindítanának egy évente elvégzendő belső értékelési folyamatot is. Az új értékelési folyamatban 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni, amire a munkaközösség vezetői tesznek javaslatot. A pedagógusoknak ezenkívül vállalnia kell három célt, például versenyeztetést, korrepetálást vagy tanórán kívüli programok szervezését, amikre 30 pontot lehet kapni. Így összesen 100 pontot lehet elérni; a végső pontszámról az intézményvezető dönt.

Már ebben az első tervben szerepelt a bérdifferenciálás koncepciója: a legjobban teljesítő pedagógusok felső 25 százaléka jutalmul béremelést kapna, míg a legrosszabbul teljesítő 25 százaléknak csökkentenék a fizetését – igaz, ez utóbbi ötletet később elvetették.

Kiderült, hogy komoly titkolózás közepette 35-40 köznevelési intézményben, amelyek nevét nem hozták nyilvánosságra, elkezdték tesztelni a teljesítményértékelési rendszert és a teszt meglepő eredményt hozott.

A pedagógusokra vonatkozó teljesítményértékelés rendszert végül bele sem került az augusztus 30-án, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendeletbe.

Mi történhetett január óta? – teszi fel a kérdést a cikk. Nos, a válasz egyszerű. A PDSZ ügyvivője elmondta: bár az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Ennek alapján márpedig nem lehet a pedagógusokat az eredeti terveknek megfelelően felosztani és az elért pontszám alapján jutalmazni vagy büntetni őket.

Így Nagy Erzsébet szerint „nem alakult ki a teljesítményértékelésben az a hihetetlenül bugyuta dolog, hogy a nevelőtestületet három részre osztanák: felső, középső és alsó egyharmadra, ami azt jelentené, hogy a felsőnél az illetményeltérítésben felfelé lehet eltérni, a középső marad, az alsónál pedig eredetileg még az is tervben volt, hogy a bérüket még csökkenteni is lehetett volna, de ezt aztán eleve kihagyták a tervezetből.”

Azt, hogy ez miként történhetett meg, vajon a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról, és összehangoltan hekkelték-e meg a rendszert, vagy egymástól függetlenül döntöttek így, az ügyvéd sem tudta megmondani.

A PDSZ ügyvédjének és számos iskolavezető véleménye az, hogy „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”

A Quibit megkérdezte a Belügyminisztériumot, mely intézmények vettek részt a pilot projektben, milyen pontszámokat adtak a tanároknak, és miért nem szerepel a státusztörvény végrehajtási rendeletében az új teljesítményértékelési rendszer, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI Fotó: Balázs Attila)