„Az önkormányzati választásokon nem Orbán Viktorról való népszavazást kell tartani” – az ellenzék hitelességét hiányolták a Szikra táborban

Az ellenzék teendőit vitatta meg Jámbor András, A Szikra mozgalom alapítója, Hajnal Miklós, a Momentum budapesti elnöke és Ungár Péter LMP-társelnök Plankó Gergő moderálásával. Szó esett a 2022-es választási vereség tanulságairól, arról, hogy az ellenzéknek nincs közös mondása, a közönséghez nem jut el szakpolitikai álláspontjuk és, hogy nem kínálnak valós politikai alternatívát a Fidesszel szemben.

A Hogyan lesz 50%+1? nevű vitának a kalandos történetű Szikra tábor adott otthont augusztus 19-én a Népligetben. Korábban már írtunk arról, hogy nagyjából két héttel az esemény tervezett időpontja előtt a tábor helyszíne – a Szikra értelmezésében – politikai nyomásra visszalépett a megállapodástól. Utolsó pillanatban több helyszínnel is majdnem sikerült megállapodniuk, de végül senki nem fogadta őket. Végül úgy döntöttek, az összegyűlt támogatásokból egynapos programot szerveznek Budapesten a Népligetben, megtartva a programok egy részét.

A történtek hátterében Ungár Péter értelmezése szerint Kocsis Máté személyes bosszúja áll, mert fáj neki, hogy Jámbor András egyéniben nyert a nyolcadik kerületben. Ezt Jámbor azzal egészítette ki, hogy a Fidesz arra törekszik, hogy ők határozzák meg, hogy mi is a Szikra. Hozzátéve, hogy a kormánypárt amiatt is tarthat a Szikra táborhoz hasonló rendezvényektől, mert közösségszervező ereje van, megteremti a közös gondolkodás terét, amelyből végső soron politikai cselekvés lesz.

Ügyek, kordonbontás és Orbán Viktor

Plankó Gergő emlékeztetett, hogy a tanártüntetések kapcsán Ungár azzal vádolta a Momentumot, hogy a kordonbontásokkal elterelte a közbeszédet a tanárok bérharcáról rendszerellenes üggyé formálva azt. Ungár ezt most kiegészítette azzal, hogy a Momentum „gyurcsányi felfogása” szerinte téves, hogy nincsenek ügyek, csak Orbán Viktor van.

Hajnal Miklós ettől a Mónika show-ban érezte magát. Szerinte lehet ügyek mentén politizálni, csak nem érdemes, a különálló ügyeket a rendszer okozza. De kiemelte, ha azt gondolná, hogy a politikacsinálás a kordonbontásról szól, akkor már nem foglalkozna politikával. Ugyanakkor a 2022-es választások eredményei szerinte arra sarkallják az ellenzéket, hogy a hagyományos politikai eszköztár alkalmazása mellett újakkal is kísérletezzen, és ilyen a kordonbontás is. Az LMP társelnöke szerint azonban a kordonbontás sem több egy feszültséglevezető sajtótájékoztatónál – az ilyen jellegű akciókat pedig pont Donáth Anna kritizálja.

Jámbor András szerint ez az összehasonlítás annyiban nem állja meg a helyét, hogy az ellenzéki erők sajtótájékoztatóira már nem jár a sajtó,

mert az ellenzéknek nincsenek érvényes szakpolitikai állításai, és a kordonbontás sem alkalmas arra, hogy az ellenzék üzenetét közvetítse, mert egy ilyen eseményen annak van hírértéke, hogy megverik-e a rendőrök Hadházyt vagy sem.

A 2022-es választás kimenetele szempontjából döntőnek Ungár az ellenzék intellektuális ajánlatának teljes hiányát és az elvétett prioritásokat tartotta. Az, hogy egy telexes újságíró nem tudja Varga Juditot kérdezni, az probléma, de nem lesz fontosabb annál, hogy mennyit keres egy pedagógus vagy hogy 38 ezer forint az otthonápolási díj.

Ahogy a Szikra tábor ellehetetlenítése kapcsán, úgy a kordonbontás esetében sem az a kérdés, hogy ez szimbolikus vagy valódi ügy-e, hanem hogy milyen stratégiába illeszkedik – Jámbor megközelítésében. A kordonbontás pedig azért nem jó eszköz, mert elidegenítheti a potenciális szavazókat.

Ennek kapcsán Ungár Péter azt gondolja, ha a baloldal kicsit visszafogja NoÁrt, a jobboldal Tóth Gabit, akkor könnyebben létrejöhet a párbeszéd, ugyanis a Pankotai Liliéhez hasonló szélsőséges megnyilvánulások szűkítik az ellenzékkel egyetértők körét.

A hitelességi deficitben egyetértenek

A magyar társadalomnak több problémája is van Orbán Viktorral, mégsem lát jobb alternatívát Ungár Péter szerint. A 2022-es választási kampányban a megélhetési kérdéseket átengedték a Fidesznek, ezért még a szocialistább érzelmű szavazókörzetekben is veszített az ellenzék. Jámbor ezzel egyetért, kiemelve, hogy a béremelés, a szociális ellátások és a nyugdíj kérdéseiben az ellenzék 2022-ben ledarálta a hitelességét, a választók nem hiszik el, hogy a középosztály lecsúszó rétegeinek ügyével tudna foglalkozni. Hajnal szerint is hitelességi deficitbe kerültek. Az az ajánlat, ami papíron egységesnek tűnt, az soha nem volt az. Szavazóként nehéz elhinni, hogy tud egységes lenni az ellenzék.

Az egységes ajánlat hiányát Ungár arra vezeti vissza, hogy az ellenzék jobboldali, neoliberális miniszterelnök-jelöltet választott, amivel a saját állításait tagadta meg. Aki szerint jó az egykulcsos adórendszer, azzal ő nem tud közösséget vállalni. Szerinte ez a közös mondás „okozta az ellenzék buktát. Most pedig mindenki egyedül hal meg”.

A DK vezető ellenzéki erővé válása kapcsán Ungár kiemeli a pártépítést, és hogy megfogalmaznak politikai világmegfejtéseket, ugyanakkor ő nem hisz a technokrata megoldások létezésében. Jámbor András a rendszerkritika mellett a konkrét politikai ajánlattételt sürgette.

Az önkormányzati választások országos politikára gyakorolt hatása is szóba került. Ungár szerint az önkormányzatoknál dolgozó politikusok azzal tehetnek a legtöbbet a Fidesz országos leváltása érdekében, hogy jól vezetik a rájuk bízott települést, ezzel bizonyítva, hogy nem lesz katasztrófa a hatalomváltás. Hajnal azt mondja, ez egyszerre erkölcsi és hatékonysági kérdés is, utóbbi azért fontos, mert nem mindegy, hogy az önkormányzatok által elért eredmények hány emberhez jutnak el.

Annak kapcsán, hogy a következő önkormányzati választásokon indul-e az ellenzék az ellenzék ellen Ungár azt mondta, hogy az LMP ideológia alapján dönti majd el, ki mögé áll be: ha valakivel nem értenek egyet, akkor rá is indítanak majd jelöltet.

„Az önkormányzati választásokon nem Orbán Viktorról való népszavazást kell tartani”

– tette hozzá. A Momentum ezzel szemben a legtöbb helyen ellenzéki egységben tervez indulni, ideológiai fenntartása kevés szereplővel szemben lesz Hajnal szerint.

Meddig maradnak a politikában?

Plankó Gergő arra volt kíváncsi, hogy a beszélgetés résztvevői tervezik-e átadni politikai pozíciójukat, és ha igen, mikor. Ungár azzal fenyegette meg a közönséget, hogy  miután politikusként visszavonul, költőként, verseivel tervezi szórakoztatni a nyilvánosságot.

Hajnal leszögezte, nem is ez a fontos kérdés, majd a közönség felé fordulva folytatta: „hanem, hogy ti mikor fogtok beszállni?”

Jámbor András nem szeretne listára kerülni, mert ő Józsefvárost és Ferencvárost akarja képviselni, ugyanakkor baloldaliként addig, amíg a végrehajtási maffia ügyét nem rendezik, marad – állítja. Szerinte ez az ügy lefesti a magyarországi helyzetet, ugyanis az állam úgy döntött, a bajba jutottak problémáinak megoldását a piacra bízza – ennek következményeként nincs se jogegyenlőség, se átláthatóság. Szerinte nekik ezzel szemben kell meghatározniuk magukat, olyan rendszert építeni, amely segít a bajba jutottaknak, és azt megérteni, hogy miért kerültek oda.

(Kiemelt képünkön balról jobbra: Ungár Péter LMP-társelnök, Hajnal Miklós a Momentum budapesti elnöke, Jámbor András a Szikra Mozgalom vezetője 2023. augusztus 19-én a Népligetben. Fotó: Nagy Andrea.)