Vitézy Dávid reagált Lázár János fővárossal kapcsolatos megjegyzéseire

Lázár János hozzáállása a fővárosban történő közlekedési fejlesztésekről a vidéki közlekedésnek is árt – fejtette ki közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a Nemzeti Közlekedési Központ által összeállított és kiértékelt, Budapestet és agglomerációját érintő mintegy nyolcvan beruházásból mindössze nyolcat engedett tovább – írtuk meg korábban a Telex birtokába került lista alapján. A Nyugati pályaudvar fejlesztése nem szerepelt közöttük. Lázár akkor úgy kommentálta a lap értesüléseit, hogy „a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni – függetlenül attól, hogy azok vidéken vagy a fővárosban valósulnak meg – amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak.”

Mint Vitézy Dávid emlékeztet rá, a Nyugati pályaudvar megújítására és bővítésére Magyarország közvetlen – azaz nem eleve az országnak járó – európai uniós forrást nyert el, ám támogatási szerződést a közlekedési tárca jelenlegi vezetése nyilvános magyarázat nélkül mondta fel és a forrást visszaadta, a pénz így más uniós országok közlekedési projektjeit finanszírozza majd. „Azóta pár hónap késéssel megjött a magyarázat is” – írja Vitézy:

„a közlekedési miniszter e heti interjúja szerint a budapesti vasúti hálózat fejlesztése »presztízsberuházás«, helyette vidéken kell fejleszteni”.

Vitézy szerint azonban ez teljes tévedés, a mesterséges főváros-vidék szembeállítás olyan logika, amely mentén a vasúti hálózat fejlesztése nem tud eredményes lenni, egyszerűen azért mert az egy összefüggő rendszer. Mint írja: „Érdekes módon az autópályák kapcsán ezt minden döntéshozó érti is: senki nem gondolná, hogy az M0 déli hídja a csepelieknek épült anno, csak azért, mert történetesen ott van – mindenki tudja, hogy Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti legfontosabb közúti kapcsolat ez. Ugyanez a helyzet vasúton is Magyarország és a vasúti hálózat történetének és szerkezetének köszönhetően: bár a konkrét példánál maradva

a Nyugati pályaudvar tényszerűen Budapesten van, kapacitásának bővítése legkevésbé sem csak a budapestiek ügye – a miskolci InterCityn vagy a monori zónázón többnyire nem fővárosi utasok ülnek.”

Mind az agglomerációból ingázók számára, mind az egész ország InterCity-vonatokkal való átjárhatósága szempontjából kulcsfontosságú a budapesti pályaudvarok körüli leromlott állapotok és szűk keresztmetszetek felszámolása, ezt az elmúlt évek vizsgálatai minden kétséget kizáróan alátámasztották – írja Vitézy, hozzátéve:

„Aki tehát a budapesti vasúti fejlesztéseket, így például az ország legforgalmasabb, mégis kapacitáshiánnyal küzdő es végletesen lerobbant infrastruktúrájú központi pályaudvarának fejlesztését akarja megakadályozni, valójában legkevésbé sem a fővárossal szemben kedvez a vidéknek, hanem csak általánosságban a magyar vasúti közlekedés fejlődését hátráltatja.”

Vitézy – a közlekedési miniszternek szánt – kritika mellett elismerően szól a főváros ellenzéki vezetésről: „Említést érdemel viszont, mivel fontos részeredmény és pozitívum, hogy a Nyugati térre készült terveket a zsűriben is közreműködő Főváros is magáévá tette és immár a tervpályázaton győztes, felüljáró nélküli, Bajcsy Zsilinszky úti villamosos terv lett a hivatalos budapesti jövőkép a Nyugati környékének rendezésére.”

(Kiemelt képünk: Pesti Hírlap archív)