Irán szállítana gázt Európának

Irán kész nagyobb szerepet vállalni az energiapiacon, több országgal is tárgyal a gázexport lehetőségéről – mondta Ali Bakeri Káni iráni külügyminiszter-helyettes kedden Budapesten.

Ali Bakeri Káni – aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a magyar fővárosba, elmondta: jóllehet az Iszlám Köztársaság egyelőre nem szállít olajat nyugati országoknak, ennek lehetőségéről több európai országgal egyeztet. Kiemelte, hogy bár Iránnak jelenleg nincs kapacitása cseppfolyósított gáz (LNG) exportálására, kész gázt szállítani átalakító terminálokhoz.

Irán nyitott az Európai Unióval kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni

Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgázkészletével.
A miniszterhelyettes beszélt Irán közel-keleti szerepéről, kiemelve, hogy Teherán elsődleges célja a régió stabilitásának megteremtése, és ez az egyik oka annak, hogy kérte felvételét a BRICS-országcsoportba és a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe. Hangsúlyozta: jóllehet Irán biztonságos ország, a térségben több válsággóc van, például Szíria és Jemen.  Bakeri Káni sajnálatát fejezte ki „az Európai Unió és Irán közötti kapcsolatok meggyengülése miatt”, és úgy vélte, az Európai Unió az európai érdekek helyett az amerikai érdekeket helyezi előtérbe. Mindazonáltal kiemelte: Teherán továbbra is nyitott e kapcsolatok mélyítésére. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy míg az európai államok továbbra sem vásárolnak iráni kőolajat, addig az utóbbi években Kína lett az iráni olaj legnagyobb felvásárlója.

Az ukrajnai háború kapcsán a külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: Teherán mindig is a háború ellen volt, és a vitás kérdések politikai útra terelését sürgette. Kijelentette: az Európai Unió Moszkva elleni szankcióit elsősorban az európai országokban élők sínylik meg.

Az immár harmadik hete tartó iráni tüntetésekről a politikus elmondta: Teherán álláspontja továbbra is az, hogy a megmozdulásokat külföldről szítják, a társadalmi elégedetlenséget pedig több, az Iszlám Köztársaság területén aktív „terroristacsoport” igyekszik kihasználni, elsősorban az ország északnyugati és délkeleti határterületein. Bakeri Káni kijelentette: a rendőrség esetleges túlkapásait a tüntetéseken a hatóságok kivizsgálják, és kiemelte, hogy az utóbbi napokban a megmozdulások alábbhagytak, „a helyzet javult”. Megerősítette ugyanakkor: a hatóságok több európai ország állampolgárát őrizetbe vették azzal a gyanúval, hogy zavargást szítottak.

A tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála miatt törtek ki. Aminit, aki nem megfelelően hordta az iszlám által a nőknek előírt fejkendőt, az erkölcsrendészet őrizetbe vette, majd a fogságban kómába esett, és életét vesztette. A hatóságok szerint halálának oka szívelégtelenség volt. Szemtanúk szerint viszont a nőt durván megverték. A fiatal nő ügyén túlmutatóan számos demonstráló már az iráni vezetés ellen tüntet.

Az iráni atomalku felélesztését célzó, tavaly elkezdődött bécsi egyeztetésekkel kapcsolatban Bakeri Káni elmondta: még mindig akadnak „nyitott kérdések”. Az iráni és az amerikai fél európai koordinátorokon keresztül megtette egymásnak az ajánlatait – emlékeztetett, ám részletekre nem tért ki.
Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ öt állandó tagállamával és Németországgal. A közös átfogó akcióterv (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) nevű megállapodás értelmében Irán atomprogramjának korlátozását vállalta, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az ország ellen bevezetett szankciók többségét. 2018-ban viszont Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és visszaállította az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket. Válaszul Irán is fokozatosan elállt bizonyos vállalt kötelezettségei teljesítésétől.
A szankciók kapcsán Baker Káni – aki egyúttal a Bécsben tárgyaló iráni küldöttséget vezette korábban – hangsúlyozta: a büntetőintézkedések nyilvánvalóan kudarcot vallottak.