Szakértő: a körülmények arra utalnak, hogy célzott támadás érte az Északi Áramlat gázvezetékeket

Az esetet a szövetségi hatóság képviseletében vizsgáló szerint az időzítés, az érintett vezetékek és a nyomásvesztés mértéke arra utal, hogy komoly felszerelést igénylő, célzott támadás történt. Az Európai Bizottság szerint még korai ítélkezni, az ukránok egyértelműen Oroszországot vádolják.

Az első nyomáscsökkenést az Északi Áramlat-2 vezetékben észlelték, hétfő hajnalban, majd a dán hatóságok Bornholm térségében lokalizálták a szivárgást. Estére pedig az Északi Áramlat-1 vezetékrendszerben is csökkenni kezdett a nyomás.

A szakértő szerint célzott támadás történhetett

A Der Tagesspiegel kedden jelentette, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken történt szivárgást az időzítés, az érintett vezetékek és a nyomásvesztés mértéke alapján célzott támadás okozta. A német lapnak egy meg nem nevezett, az esetet a szövetségi hatóság képviseletében vizsgáló szakértő nyilatkozott. A tengermederben fektetett földgázvezetékekhez hozzáférni olyan feladat, amihez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók szükségesek. Az esetet vizsgáló hatóságok két lehetséges magyarázatot tartanak valószínűnek.

Vagy Ukrajna, vagy egy, az orosz támadás ellen védekező ország támogatója az elkövető, vagy Oroszország követett el önmerényletet, hogy még inkább elbizonytalanítsák az EU földgázellátását és tovább mélyítsék az energiaválságot, ismét emelve a földgáz árát.

Ezek a vezetékek kötik össze Oroszországot és Németországot a Balti tenger alatt. Jelenleg mindkét vezeték üzemen kívül van, az egyes számú azért, mert Oroszország augusztusban leállította, a kettes számú pedig azért, mert Németország állította le az üzembe helyezési eljárást februárban, mikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Oroszország nem zárja ki a szabotázs lehetőségét

Az orosz elnöki sajtószóvivő, Peszkov fölöttébb aggasztónak ítélte a helyzetet, és azt mondta, semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni, még a szabotázs lehetőségét sem. Ez azonban nem indok arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár közvetlenül felvegyék a kapcsolatot, Peszkov szerint a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég feladata.

Az Unió óvatos

Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője, Tim McPhie szerint korai még a szivárgás okait találgatni, vagy olyan egybeesésekből következtetéseket levonni, mint a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű felavatása, amely egybeesett az Északi Áramlat vezetékek szivárgásával. A Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és szem előtt tartják a szivárgások tengeri hajózásra és környezetre gyakorolt hatásait – írja a Népszava.

Ukrajna orosz terrortámadásról beszél

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azonban nem ilyen óvatos, a Baltic Pipe ünnepélyes átadóján összefüggésbe hozta a szivárgásokat az ukrajnai helyzettel. Az ukránok egyértelműen az oroszokat vádolják: Mihalo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó és Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára is Twitteren posztoltak az esetről. Podoljak terrortámadásnak nevezte az incidenst, és azt írta, hogy Oroszország ezzel akarja destabilizálni az európai gazdasági helyzetet és pánikot akar kelteni. Danyilov kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal „a kártalanításokról és jóvátételekről”. „Ukrajna soha nem volt ellene az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásoknak (…) a kártalanításokról és jóvátételekről. Minél tovább halogatja a kremli rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabbak lesznek a feltételek és annál nagyobb az összeg.”