Könnyebb, zöldebb parkolás

Megkezdték Újlipótvárosban is a kizárólagos lakossági parkolóhelyek kialakítását május közepén. Ezzel Terézváros és Erzsébetváros után újabb lépést tett a főváros a zöldebb és élhetőbb város megvalósítása felé. De hol van Budapest oxigénnel dúsításának a vége?

A Dráva utca – Váci út – Szent István körút – Duna part által határolt területen a meglévő parkolóhelyek 30 százalékán este 18 és reggel 7 óra között augusztus 1-jétől kizárólag a kerületiek parkolhatnak, szól a legfrissebb hír Budapest közlekedéséről. A szabályozással a helyi lakosság parkolását kívánják segíteni abban a napszakban, amikor a parkolási gondok jellemzően jelentkeznek – a munkaidő után. A nap többi részében bárki parkolhat az érintett 1950 helyen. A kizárólagosságot közlekedési és kiegészítő táblák fogják jelölni, a megkülönböztetett parkolóhelyek kialakítása várhatóan július 29-ig fog tartani. A kivitelezés során 124 oszlopon, összesen 373 új táblát helyeznek ki, melyek jelezni fogják a közlekedők részére az új parkolási rendet.

A kizárólagos parkolás augusztus 1-jén élesedik egy hónap türelmi idővel, amikor még csak figyelmeztetik, de nem büntetik a jogosulatlanul parkolókat. A türelmi idő leteltét követően kizárólag az 1-es parkolási zónás matricák tulajdonosai jogosultak parkolásra a kijelölt helyeken az adott időszakban. Az elmúlt hónapokban hasonló intézkedést vezettek be Terézvárosban, majd Erzsébetvárosban is, valamint folynak a tárgyalások az 5. kerülettel.

A belvárosban egyre könnyebb letenni az autót

A kizárólagos lakossági parkolóhelyek kijelölésével párhuzamosan az önkormányzatok a fővárossal karöltve a mikromobilitási pontok fejlesztését is megkezdték. A BKK újabb 900 kerékpárral és 75 gyűjtőállomással bővíti a Mol Bubi közbringarendszert, amely jelenleg 1560 kerékpárral és 162 állomással üzemel. A naponta több mint 5700-an bérelnek Budapesten közbringát. Nemrég arról is döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy július elsejétől 5.000 forintra bírságolhatják azt, aki szabálytalanul parkol az e-rollerekkel és a bérelt kerékpárokkal Budapest belső kerületeiben. Első körben a V., VI., VII. és VIII. kerület kijelölt részein mikromobilitási pontokat hoznak létre az eszközök parkoltatására.

A belpesti kizárólagos lakossági parkolóhelyek kijelölése és a belvárosi kölcsönözhető közlekedési eszközrendszer bővítése jól mutatja a főváros településfejlesztési stratégiájának és klímapolitikájának irányát: az Integrált Településfejlesztési Stratégiában olvasható ambíciók szerint 2030-ig 40 százalékkal kívánják csökkenteni a szén-monoxid kibocsátást a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés arányának növelésével és a személygépkocsi-használat csökkentésével.

A főváros e célból egy integrált közlekedési platformot is fejleszt, ami azt jelenti, hogy egy mobilapplikációban láthatjuk a mikromobilitási pontok elhelyezkedését és követhetjük, hogy hány szabad roller, kerékpár, robogó és közautó elérhető rajtuk. Az appal az eszközöket foglalni, és útvonalat tervezni is lehet majd úgy, hogy a rendszer optimalizálja az összes megosztott jármű és a tömegközlekedési eszközök használatát.

Enyhülni látszik tehát az autósok által generált terhelés Budapest belső kerületeiben a kölcsönözhető közlekedési eszközrendszer és a bicikliutak fejlesztésével, valamint a belvárosi kizárólagos lakossági parkolóhelyek kijelölésével. A város más felületein viszont erősödik a gépjármű-forgalom, ezzel párhuzamosan pedig a nyomás a helyzet megoldására.

De mi történik a széleken?

Az elmúlt években többnyire az elszálló budapesti ingatlanárak, valamint a karantén hatásai miatt többen költöztek vidékre Budapestről, főként az agglomerációba, mint az ellenkező irányba, be a fővárosba. A kiköltözők száma 2020-ban már ötödik éve haladta meg a beköltözőkét, 2021-ben pedig már 18 ezerrel éltek kevesebben Budapesten, mint 2020-ban. Sokan a városi lakásukból kerttel, udvarral rendelkező családi házba tették át otthonukat, Budapest helyett a legtöbben a környező településeket választották. A duzzadó agglomerációból Budapestre ingázók autóval közlekednek a munkahelyükre, ami megterheli az infrastruktúrát, bedugítja a várost. Az egyre nagyobb zaj, por és légszennyezés miatt persze még többen költöznének ki a fővárosból, ami még több ingázót, ergo még több autóst jelent Budapest és környéke útjain.

Az agglomeráció az elmúlt években gyorsabban bővült, mint ahogy az elővárosi vasútvonal vagy a Budapestet elkerülő utak fejlődtek volna. Sem a tömegközlekedés, sem a P+R parkolók befogadóképessége nem fejlődött a növekvő igényekkel párhuzamosan, ami egyre nagyobb gondot okoz a budapesti autós forgalomban. A növekvő torlódást, zajt, parkolási problémát és légszennyezést, vagyis a város élhetetlenné válását úgy lehetne megúszni, ha ezek az autók be sem jönnének a városba, hanem az ingázók alternatív közlekedési eszközre váltanának. Az autósok akkor mondanak le az egyéni közlekedésről, ha érdekeltté válnak benne. Önmagában nyomós ok lehet számukra a tény, hogy egy átlagos budapesti autós 2020-ban összesen egy teljes hetet ült dugóban. A belváros autós káoszának megszüntetése után a következő lépés a főváros számára mindenképpen az ingázók közlekedésének megoldása, vagyis azon feltételrendszer biztosítása, amivel érdekeltté válnak az autók letételére és abban, hogy más közlekedési eszközre váltsanak.