Megkezdődött a NATO külügyminisztereinek értekezlete

Szijjártó Péter szerint a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között. 

Oroszország nagy árat fizethet, ha ismét katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, megsértve az ország függetlenségét és területi egységét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a Nyugat megmutatta, képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. A főtitkár szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.

Politikai és gyakorlati támogatás

„Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” – fogalmazott, és kijelentette, hogy Ukrajna nagyrabecsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte azonban, hogy fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti államok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.

A kedden kezdődött tanácskozáson, Rigában a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan – a legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.

Nincs kizárás

Jens Stoltenberg a tanácskozás előtt egyébként elmondta, valószínűtlen, hogy a katonai szervezet valaha olyan szabályozást vezessen be, amellyel lehetővé válna valamelyik tagállam kizárása a szövetségből.

A NATO-nak nincsen mechanizmusa a tagállamok kizárására, és én nem is fogom javasolni, hogy ilyesmivel egészítsük ki az alapító okiratot – mondta, hozzátéve, hogy még ha főtitkárként tenne is ilyen javaslatot, az sosem valósulna meg, mert a döntésekhez a tagok konszenzusa szükséges.

Az utóbbi időben Törökország magára haragította több NATO-beli szövetségesét azzal, hogy Oroszországtól vásárolt rakétavédelmi rendszert, illetve vitatott hovatartozású területen kezdett gázlelőhelyek után kutatni a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Stoltenberg úgy nyilatkozott, nem gondolja, hogy vita esetén egy-egy tagállam kizárása lehetne a megoldás. „Jobb a NATO-t platformként használni, és nyílt, becsületes tárgyalásokat kell folytatnunk, amikor esetleg felmerül a kétely amiatt, hogy minden tagállam megfelel-e a demokratikus elvárásoknak” – mondta a NATO-főtitkár.

Nem kell hidegháború

A tanácskozásra érkezve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy „Magyarország közép-európai országként világosan megértette a történelem leckéjét”, miszerint a térségnek „mindig az a jó, ha Nyugat és Kelet között értelmes és tiszteletteljes párbeszéd zajlik”.

Mint mondta, ennek hiánya, a konfliktus mindig veszélyes helyzeteket szül Közép-Európa számára. A magyar kormány ezért minden olyan kezdeményezést támogat a NATO-ban és az Európai Unióban, amelyek célja újabb kommunikációs csatornák megnyitása Kelet és Nyugat között.

Szijjártó szerint Oroszországot ebben a régióban realitásként kell kezelni, és meg kell érteni, hogy Európában, különösen annak középső részén bizonyos kérdésekben együtt kell működni Moszkvával. Erre példaként említette az energiaellátást, amelynek terén az együttműködés hiánya szerinte rendkívül nehéz helyzetet eredményezne.

„Tudjuk, hogy politikai nyilatkozatokkal házakat, lakásokat fűteni nem lehet, egyelőre alapvetően csak földgázzal” – vélekedett húzta alá, és leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek történelmük vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek. Magyarország szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el: a magyar honvédség már kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre jövőre ismét sor kerül majd, ekkor mintegy száz magyar katona és négy vadászgép vesz részt a térség légterének biztosításában.

MTI / PH