Mi lesz veled, város?

Kicsit körbenéztünk, milyenek a városépítészeti, városinnovációs elképzelések – már ami a közeljövőt illeti: öt pont az óriásközösségek változásairól. 

A plázák vége

A varsói városvezetés úgy döntött, hogy elbontanak három plázát is, a helyükre pedig multifunkcionális épületek húznak fel, amikben lakások, szálláshelyek, irodák és kereskedelmi célra bérelhető helyiségek egyaránt megtalálhatóak lesznek. Ahogy a G7 írja, a varsói építészeti és várostervezési iroda vezetője, Marlena Happach a plázákat egy letűnt kor maradványainak nevezte. Mint fogalmazott, neki az a benyomása, hogy a nagyszabású, kizárólag kereskedelmi funkciókkal bíró épületek kora lezárult. A dologhoz persze az is hozzátartozik, hogy a járvány alatt a plázáknak be kellett zárniuk, így nehéz helyzetbe kerültek az őket üzemelő cégek.

Megjelennek a szuperblokkok

A gyalogosokra és a biciklisekre optimalizálják a közlekedést, valamint kizöldítik a házak közötti területeket Bécs egyik kerületében, a Favoritenben, írta a Greendex. A területen barcelonai mintára úgynevezett szuperblokkot hoznak létre, ahova csak az ott lakók, a mentőegységek és a szemétszállítók hajthatnak majd be. Az átalakítások célja, hogy a helyieket sokkal kellemesebb környezet fogadja: a forgalomcsökkentés mellett zöldítéssel, valamint különböző árnyékolási, és hűsítési megoldásokkal próbálják ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. A barcelonai szuperblokk-projekt sem olyan régen, 2018-ban indult.

Zöld lesz a homlokzat is

Bécsben már 2020 nyarától rendelet írja elő: az új házakat úgy kell tervezni, hogy a homlokzatuk 20 százalékát növényzet borítsa, nemcsak azért, hogy így küzdjenek a zaj- és légszennyezés ellen, hanem azért is, mert így próbálnak tenni a hőszigetek létrejötte ellen. A zöld homlokzatok kialakítását, mint azt a Qubit írja, a városvezetés egyébként legfeljebb 5200 euróval, azaz kábé 1,8 millió forinttal támogatja is. A rendelet Bécs teljes területére vonatkozik, az ipari épületekre is, de vannak kivételek, mint például a 7,5 méternél alacsonyabb és tűzvédelmi okokból a 26 méternél magasabb épületek.

A szivacsvárosok kora

Több tucat halálos áldozatot követelő, özönvízszerű esőzés pusztított 2012-ben Pekingben. A kínai vezetés akkor úgy döntött, valamit tenni kell, és kitalálták a szivacsváros-projektet. A városokban esőkerteket alakítottak ki, speciális vízáteresztő járdákat építettek, és mesterséges tavakat hoztak létre, amik az árvizek és a vízszintemelkedés ellen is megvédenek. A szivacsvárosok egy heves vihar után a csapadék legalább 70 százalékát meg tudják őrizni, amit például öntözéshez vagy öblítéshez egyaránt felhasználhatnak. A kínaiak szeretnék, ha 2030-ra a projektben résztvevő városok területének 80 százaléka szivacsszerűen működne.

Mindent tudni fognak

Tavaly mutatták be Cloud Valley várostervét, ami nemcsak zöld lesz, hanem mindent tudni fog a lakóiról is, írta a Rakéta. A megrendelő kínai Terminus Group alapítója és vezérigazgatója, Victor Ai szerint a Csungkingba tervezett negyed olyan lesz, mint egy nagy okostelefon, ami folyamatosan gyűjti majd az adatokat a lakókról, hogy ezek alapján frissítse magát. A virtuális házvezető az időjárás függvényében választja majd ki a megfelelő öltözéket, az önvezető járművek aztán elszállítják a lakókat a munkahelyeikre, ahol már nem lesz szükség mágneskártyára, mert az épület felismeri a dolgozót, és már nyitja is neki az ajtót.

*

Jól szerepelt Budapest

A brit Time Out magazin szavazása szerint Budapest a világ 29. legjobb városa lett. A lap kérdőívére 27 ezer szavazat érkezett, a végleges lista összeállításában aztán besegédkeztek a magazin írói és más szakemberek is. A magyar főváros a listán egyébként a 28. helyezett Párizst követi, és a 30. helyen álló Abu-Dzabit előzi. Ahogy a Telex írja, Budapest esetében a legvonzóbbak a várost környező dombok, ahova el lehet járni túrázni, valamint a Duna menti zöldövezetek, bárok és strandok. A Time Out listájának első három helyén kisebb meglepetésre San Francisco, Amszterdam és Manchester áll.