Robinson a zalai dombok között

A Kellő farm borjú szalámijából van csemege, paprikás, pikáns és téli. Egy 60-70 dekás rúd 5-6 ezer forintba kerül. Aki erre vágyik, az vagy házhoz rendeli, 2 ezer forintos postaköltséggel, vagy pedig fölkerekedik, és meg sem áll Almásházáig, Soós Balázs tanyájáig. 

A kis zalai falu lélekszáma az elmúlt években született 5 gyerekkel már eléri a 70 főt. Maguknak való emberek, akik közé hat évvel ezelőtt érkezett Soós Balázs. Az ő szalámija, ami a Kellő farm nevét viseli, bikaborjak húsából készül, de a legfontosabb alkotóeleme egy életfilozófia: légy önfenntartó! Ne vedd, hanem teremtsd meg, amire szükséged van! Azért van a két kezed, hogy építésre használd!

Balázs a boszniai háború után a nemzetközi békefenntartók kötelékében szolgált. Amit ott látott, az egy életre elég élmény, a fizetsége pedig arra volt elegendő, hogy Várpalotán telekomos üzleteket nyisson. Jól ment a biznisz, de valami mindig hiányzott. Sok gazdag embert ismert, de egyet se, aki elégedett lenne a gazdagságával. Olyat se nagyon, aki ki tudott volna törni a pénzszerzés-pénzköltés mókuskerekéből. Egy napon eladta minden vállalkozását, és kiköltözött Almásházára. Egy lepusztult, felújításra szoruló, régi istállóépület mellé felhúzott egy könnyűszerkezetes kis otthont. Csapvíz helyett ott a forrás, a tévé meg fölösleges. Mások remetének mondanák, de ő úgy érezte, megérkezett.

Ma már az agráregyetemista fia is vele van, együtt építik, barátok segítségével azt a kőházat, amibe majd az asszony is megérkezhet. Lesz itt életmód tábor, kerti sütögető, kenyérkészítési bemutató a búza őrlésétől kezdve, állatsimogató, szóval minden, amivel az önfenntartó gazdaságot vonzóvá lehet tenni.

Egyelőre az istálló düledező falának megtámasztásáig jutott. Számára már nincs többé feladat és határidő, mindent a természet rendje szerint végez el. A napját a kárpáti borzderes szarvasmarháknál kezdi, akik addig legelik a füvet a 30 hektáros birtokon, ameddig le nem esik a hó. Forrásvizet isznak, és békében, emberi segítség nélkül ellik meg évente az utódokat. Ennek az őshonos állatnak az üszőit eladja azoknak, akik ugyanúgy a várostól való elvonulást választják, ahogyan ő. A bikaborjak húsából egy hentes készíti a szalámikat, a teljes készlet 500-600 darab évente. Ezzel a mennyiséggel, és a kereskedelmi értékesítéshez szükséges hatósági engedélyek nélkül nem lehet a multikhoz bekerülni, de nem is ez a cél. Hanem a webshopos és a háznál történő eladásból érkező pénzből megvásárolni azt, amit a két kezével nem tud megteremteni.

Soós Balázs évente 2 ezer forintot fizet a tanyája villanyszámlájára. Meséli, hogy ugyanennyiből megél egy hétig a faluban, ahol se bolt, se kocsma. Szeretné, ha az itteni fiatalok, akik Egerszegre járnak dolgozni, és falun is városi életet akarnak élni, az ő példájából megértenék, hogy az egy zsákutca.

szikora katalin

(Kiemelt kép: SOÓS BALÁZS)